Leleplezték a titok titkát: lebukott az áltudomány

“Ha működne a „Titok-trükk”, akkor nem lenne már se szegénység, se háborúk. De nem csak ezeken a területen nem bizonyított, hiszen a kvantumfizika elveit tévesen alkalmazta a „vonzás törvényének” magyarázatára – ami már önmagában is áltudományos ötlet. Ennek ellenére még mindig veszik és szeretik”.

„A Titok” könyv és film kereskedelmi sikerre törekedett, inkább a pénzügyi haszonszerzésre irányult, mintsem valódi segítségnyújtásra.

Rhonda Byrne

Rhonda Byrne A titok című könyvéből több mint 35 millió példány kelt el, és több mint 50 nyelvre fordították le. Byrne számos kapcsolódó könyvet készített, köztük A legnagyobb titok címűt, de a siker hullámait meglovagolva még egy kártyapaklit is kiadott. Persze a könyv a filmes adaptációt sem kerülhette el, a Titok: Merj álmodni Katie Holmes főszereplésével készült 2020-ban. A The Guardian szerint „sértően középszerű”. De van DVD is, The Secret Behind the Secret címmel, melyben egy önsegítő guru azt állítja, hogy egy Benjamin nevű spirituális lényt irányít.

Forrás: INDEX, Králl Bernarda

A titok vezérgondolata az, hogy az univerzumon belül a vonzás törvénye működik: azzá válunk, vagy azt vonzzuk, amire a legtöbbet gondolunk. Pozitív dolgok történnek pozitív emberekkel, és negatív dolgok negatív emberekkel. Nem passzív befogadók vagyunk, hanem aktív bevonzók.

Csak a vidámaknak működhet

Oprah Winfrey 2006-ban beszélgetőshow-ja két epizódját szentelte A titoknak, amely szerinte azt az üzenetet testesíti meg, amit ő mindig is hitt, vagyis hogy mi magunk vagyunk felelősek az életünkért. Úgyhogy Byrne ötlete nem teljesen új és nem is innovatív. Inkább az elmúlt évtizedekben népszerűé vált pszichológiai vonal, a „pozitív gondolkodás hatalmának” újrafelfedezése, átcsomagolása.

Sok empirikus pszichológiai kutatás már korábban is rámutatott, hogy a pozitív gondolkodás és érzés valószínűleg pozitívabb eredményekkel jár. De nagy a különbség a könyv és az empirikus tanulmányok között, amelyek a pozitív elvárások hatásainak minősítését és árnyalatait tesztelték. A titok működhet és vonzó lehet azoknak, akik eleve kiegyensúlyozottak és derűsek, de a depressziósok semmi segítségre nem lelhetnek benne. Ráadásul azt sugallja, hogy a depresszió és annak következménye az áldozat hibája, és tessék pozitívabban gondolkodni!

Ha működne a „Titok-trükk”, akkor nem lenne már se szegénység, se háborúk. De nem csak ezeken a területen nem bizonyított, hiszen a kvantumfizika elveit tévesen alkalmazta a „vonzás törvényének” magyarázatára – ami már önmagában is áltudományos ötlet.

Mi a baj vele?

A „Titok” című teória az „A Titok” című könyv és film köré épül, melyet Rhonda Byrne írt és rendezett. A teória alapvetően az „univerzális vonzás törvényét” hirdeti, mely szerint a gondolatainknak és érzelmeinknek erőteljes energiájuk van, és azáltal, hogy pozitívan gondolkodunk és érezzük magunkat, vonzzuk az életünkbe a pozitív eseményeket és körülményeket. Azonban, bár sokan hisznek a Titok erejében és pozitív hatásában, számos kritika és érdekesség merült fel ezzel kapcsolatban:

• Nem tudományos alapokon nyugszik: A teória nem alapul tudományos bizonyítékokon vagy elfogadott tudományos elveken. Az univerzális vonzás törvénye nem része a tudományos konszenzusnak, és minden tudós, valamint értelmesen gondolkodó kritikus vitatja annak valódiságát.
  
  A „Titok” alkotói és hívei gyakran hivatkoznak a kvantumfizika elveire, különösen a „vonzás törvényének” magyarázataként. Azonban a kvantumfizika és a „Titok-trükk” közötti kapcsolatot sokan kritizálják, mert az alkalmazásuk jellemzően téves túl azon, hogy számos tudományos alapelvvel kifejezetten ellentétes.
  
  Az ilyen helytelen alkalmazások nem csak az áltudományos elképzeléseket terjesztik, hanem torzítják a tudományos ismereteket, ami újabb félreértésekhez és a tévhitekhez vezet.
  
  A kvantumfizika egy rendkívül bonyolult tudományterület, és a kvantummechanikai jelenségek értelmezése és alkalmazása szigorú matematikai kereteket igényel. A „Titok” azonban gyakran túlzottan leegyszerűsíti és általánosítja a kvantumfizika elveit, és nem veszi figyelembe a szükséges matematikai és tudományos háttértudást.
  
  A kvantummechanika az alaktanilag kicsi részecskék viselkedését írja le, nem pedig a mindennapi életünk eseményeit. Az, ahogyan a mikrovilág működik, nem mindig alkalmazható és nem mindig átruházható a makrovilág, azaz a mindennapi életünk szintjére.
  
  A „Titok” által hirdetett elképzelések nem állnak meg a tudományos módszer próbáját. Az ilyen típusú megközelítéseknek nincs meggyőző bizonyítékuk.
  
  Akik a titok-tévtant vallják, miért nem tűznek ki magasabb célokat? Pl. nagy segítséget jelentene, ha az amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszert tehermentesítenék, kiiratkoznának a közegészségügyből és magukat, valamint szeretteiket a gondolat erejével gyógyítanák.
  

• Túlzott optimizmus: A Titok néha túlzottan optimista szemlélettel közelíti meg az élet kihívásait, és azt sugallja, hogy a pozitív gondolkodás minden problémát megoldhat. Nem szükséges tanulás, sem más, fontos kompetencia, erőfeszítés, kitartás, elköteleződés, elég egyfajta túlzott és hamisan könnyed illúzió.
  
  Nincs több kockázat, megszűnik az állások jó része: tőzsdei brókerek, üzleti tervezők, bűvészek, tanárok, nektek befellegzett! Zárjunk be minden iskolát, a szülők többet ne fordítsanak gondot a gyerekeikre, szüntessük be az összes segítő tevékenységet, hiszen a titok-követők a gondolat erejével megoldják az emberiség nagy problémáit!

• Felelősség kérdése: A teória néha roppant erővel hangsúlyozza az egyéni felelősséget az élet körülményeinek és eredményeinek teremtésében. Ezzel figyelmen kívül hagyja a külső és a belső tényezők szerepét és a körülményekhez való alkalmazkodás képességét és szükségességét.
  
  Kiiktatható a tapasztalat, a felhalmozott tudás és az egyén felelősségének kérdése! Mindenki egyenlő, így senki nem lehet jobb a másiknál. Akkor ki és mi fog dönteni két álláspályázó közül, ki kerüljön a kiszemelt állsásba? Ha mindenki a gondolat erejében bízik, ki nyer majd?

• Pénzügyi szempontok: Az „A Titok” könyv és film kereskedelmi sikerre törekedett, és néhány kritikus szerint ezek az alkotások inkább a pénzügyi haszonszerzésre irányulnak, mintsem valódi segítségnyújtásra.
  
  A valódi bestseller-logika könnyen kiismerhető és átlátszó, ne ess bele abba a hibába, hogy kritika nélkül elfogadod!

• Szkeptikusok véleménye: Számos szkeptikus és a tudományos közösség tagja kifejezte kétségeit a Titok elméleteivel kapcsolatban, és azt állítják, hogy az alapvető elvek nem állják meg a tudományos vizsgálatok próbáját.

A lapos föld híveit ez nem fogja megállítani…

Melléálltak a nagyok

Rhonda Byrne-nek szerencséje volt, hogy nagy nevű amerikai véleményformálók is felkarolták a könyvet, például Winfrey, vagy olyan guruk, mint Bob Proctor, John Assaraf és Jack Canfield.

Byrne szerint a történelem nagy szereplői közül is ismerték páran a titkot, például Platón, Shakespeare és Einstein. Ezzel csak az a baj, honnan tudhatná Byrne, hogy Einstein vagy Platón használta?

Arra is támaszkodik, hogy az egyén hisz a világ spirituális dimenziójában, hogy irányítani tudja saját sorsát.

De még a pozitív pszichológia hívei, maguk a pszichológusok szerint sem elég a pozitív gondolkodás. A kemény munka, a kitartás, a motiváció, a készség és a képesség szintén kellenek a sikerhez. 

A tudományos módszer kulcsfontosságú eleme, hogy az elméleteknek tesztelhetőknek kell lenniük, vagyis megfigyeléseket és adatgyűjtést kell végezni. Ha a személyes tapasztalat bizonyító erejű, akkor A titok lenyűgöző teljesítményt ért el, mert az internet tele van az eredményeit leíró pozitív beszámolókkal.

De ezek a leírások a pszichológus szerint sokszor csak téves következtetéseken alapulnak, vagy hamis összefüggéseket tárnak fel, hamis ok-okozati következtetések, vagy csupán a meggyőződés megerősítéséről van szó.

Ha egy rajongó olvasó fizetésemelést kér az univerzumtól, és két héttel később megkapja, azt hiszi, a könyv gondolatai segítették hozzá, nem pedig kemény munkája és szorgalma. De valójában honnan is tudhatnánk biztosan?

Mark Manson, a New York Times bestsellerszerzője, A „lesz*rom” rafinált művészete és más sikerkönyvek szerzője (akinek művei körülbelül 20 millió példányban keltek el, és több mint 65 nyelvre fordították le) A titkot illetően nagyon határozott (negatív) véleményt hangoztat, nemes egyszerűséggel azt állítja, a könyv „megdöbbentő baromság”. Szerinte tele van babonákkal, buta klisékkel, és narcizmuson alapul azzal, hogy egyik alapgondolata az „én vagyok az univerzum középpontjában”.

A pozitív hozzáállás általában pozitív eredményeket produkálhat – bár nem mindig, és nem azért, mert valamilyen mágikus kapcsolat létesül az univerzummal.

A ZEN azért tud valamit…

Egy fontos csata alatt a japán tábornok elhatározta, hogy támadásba lendül, mivel egyébként is nagy túlerővel rendelkezett. Biztosnak látszott a győzelem, de emberei tele voltak félelmekkel. Útban a csatatérre egy szentélyhez értek. Miután imádkozott a katonáival együtt, elővett egy érmét és azt mondta:

– Fel fogom dobni ezt az érmét. Ha fej, nyerni fogunk; ha írás, elvesztjük a csatát. A sors most felfedi magát!

Feldobta az érmét a levegőbe, és mindenki szorongva figyelte, amint leesik. Fej. A katonák megörültek és immár biztosabbak lettek az ellenség feletti győzelemben. A csata után egy hadnagy megjegyezte a tábornoknak:

– Hát igen, senki sem változtathatja meg a végzetet!
– Pontosan! Senki sem változtathatja meg a végzetet! – válaszolta a tábornok, és megmutatta a hadnagynak az érmét, melynek mindkét oldalán fej volt.