Számos kultúrában léteznek a finn sisu -hoz vagy a dán hygge-hez hasonló fogalmak, melyek egyedi és jellegzetes módon fejezik ki az adott közösség életszemléletét. Ezek az érzések ugyan egymástól eltérő kulturális gyökerekből táplálkoznak, de egyöntetűen az életminőség javítását és az emberi élet gazdagítását célozzák. Inspirációként szolgálhatnak ahhoz, hogy megtaláld a saját utadat a kihívásközpontú és a derűs mindennapok felé.
#derű #derűterápia #delightfuldesign #resilience #designthinking #designgondolkodás
A zöld, a derű és a designgondolkodás
Lagom
Mértékletesség.
Ikigai
Értelmes élet.
Friluftsliv
Együtt a természettel.
Ubuntu
A közösség ereje.
Túlzások helyett önmérséklet, a végletekkel szemben a középút, teljes kiaknázást elutasítva inkább a fenntarthatóság, rohanás helyett lassítás, káosz nem, de rendezettség, mindent vagy semmi koncepciótlanságát elvetve az éppen elegendő. Lagom – pont jól élni. A svédek szerint a mértékletesség és az egyszerűség a hosszú és örömteli élet titka.
Ha Bali a vakáció Porschéja, akkor a lakókocsis nyaralás a Volvo. Nem túl különleges és fényűző, főképp nem hivalkodó, ám ha a nyaralás célja az, hogy kapcsolatba lépjünk a természettel, hogy semmi mást ne csináljunk, mint ússzunk, lazuljunk és a családdal legyünk, akkor elképzelni sem lehet tökéletesebbet.
Ha tudjuk, mennyi az „éppen elég”, miért mennénk tovább?
(Linnea Dunne)
Lagom (svéd)
A lagom olyasfajta egyensúlyt fejez ki, amely segít elégedettnek lenni anélkül, hogy végtelen korlátlanság csapdájába kerülnénk. Így járulnak hozzá a svédek a fenntartható életvitelhez és valamennyiünk belső derűjének megőrzéséhez.
Jelentése: „Pont elég.”
Ez a svéd életfilozófia a mértékletességre, az egyensúlyra és az letisztultságra helyezi a hangsúlyt. A lagom arra tanít, hogy ne essünk túlzásokba, hanem találjuk meg az arany középutat az élet minden területén.
Hasonlóság: A lagom és a hygge ugyanúgy a nyugalomra és elégedettségre törekszik, de a lagom inkább a környezettel egységbe kerülve a harmónia megteremtésére összpontosít.
Az ikigai szó két külön kifejezés egyesüléséből származik: ikiru és kai. Az ikiru japánul életet jelent, a kai pedig valamilyen vágynak a tevékeny megjelenését, beteljesülését. Arra utal, hogy mindenkinek meg kell találnia, mi az életének az értelme, a létezésének oka.
„Talán nincs rá mindenütt kifejezés, de mind a négy kék zónában, Szardínián, a Nicoya-félszigeten, és a kaliforniai Loma Lindán is él az ikigai koncepciója a hosszú életű emberek között. Úgy ragadhatjuk meg az ikigait, hogy készítünk három halmazt azokról a dolgokról, amiket szeretünk csinálni, amiket jól csinálunk és amire a világnak szüksége. Ennek a három halmaznak a metszete lesz a mi ikigaink.„
(Buettner)
Ikigai (japán)
Jelentése: „Az élet értelme” vagy „az, amiért érdemes felkelni reggel.”
Az ikigai egy japán fogalom, amely az egyén céljának és boldogságának felfedezéséről szól. Az élet azon területeire irányul, ahol a szenvedély, a hivatás, a küldetés és a pénzügyi fenntarthatóság találkozik.
Hasonlóság: Az ikigai, akárcsak a sisu, belső erőre és kitartásra ösztönöz, de középpontjában az élet örömének keresése, ezen belül is az értelmes élet elérése áll.
A norvégok délben, ebéd előtt futnak egyet a közeli erdőben, biciklivel járnak dolgozni, felkeresnek a barátakikkal egy tóparti szaunát, majd meg is mártóznak a vízben, vagy egyszerűen csak az emberi civilizációtól távoli kis házukban töltik a hétvégét. Frilufstliv, a norvég természetjárás mesterfokon.
A ’friluftsliv’ kifejezés Henrik Ibsen, norvég drámaiíró egyik költeményében bukkant fel először 1859-ben. A vers főhőse elvonul a természetbe, hogy a város zajától távol megnyugodva, tiszta fejjel gondolhassa át a jövőbeli terveit.
Friluftsliv (norvég)
A „fri” szabadot, a „luft” levegőt, a „liv” pedig életet jelent, és ezzel össze is áll a képlet – a friluftsliv a természet és a friss levegő gyógyító erejét hirdeti, az eszme követői pedig ezt használják saját életminőségük javítására.
Jelentése: „Szabadtéri élet.”
A norvég friluftsliv a természet szeretetéről, az időjárástól függetlenül a szabadban való időtöltés öröméről szól. A testi-lelki jólétet a természettel való harmónia megteremtésén keresztül érik el.
Hasonlóság: A friluftsliv és a sisu egyaránt hangsúlyozza a természet közelségét és az életerőt, melyet éppen a természettel való kapcsolat biztosít.
Egy életfelfogás, amely a közösséget előbbre helyezi az egyénnél, az életet a gazdagságnál, a méltóságot a megaláztatásnál, a megbékélést a konfrontációnál és az együttműködést a versengésnél. Desmond Tutu szerint “az Ubuntu az emberi lét lényege”.
Állítólag egy alkalommal a helyi törzshöz látogató antropológus játszani hívta a gyerekeket. Kosár almát helyezett a fa alá, majd így szólt:
– Aki előbb odaér azé ez a rengeteg gyümölcs.
A gyermekek kézenfogták egymást és együtt szaladtak érte. Az antropológus csodálkozón kérdezte, hogy miért nem versenyeznek, mire ők így feleltek: -„Ubuntu! Hogyan tudna valamelyikünk is boldog lenni, ha bármelyikünk szomorú?”
A közösség nyelvén Ubuntu annyit tesz: Vagyok, mert vagyunk.
Ubuntu (dél-afrikai)
Az Ubuntu szó afrikai eredetű, jelentése „emberiesség másokkal szemben”. Ezen a néven jött létre egy közösség ingyenes és nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésére és terjesztésére. Ők alkották meg az Ubuntu Linuxot.
Jelentése: „Én vagyok, mert mi vagyunk.”
Ez az afrikai filozófia a közösség és az emberek közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozza. Az ubuntu a kölcsönös támogatás, empátia és emberiesség értékét emeli ki.
Hasonlóság: Az ubuntu és a hygge egyaránt közösségközpontú, de az ubuntu különösen az együttműködésre és a közösség erejére helyezi a hangsúlyt.
