Deep Self Coach képzés + szoftver tulajdonjoggal

Leírás

Részletes szóbeli információ: +36 70 631 33 11

Deep Self Coach képzés (humánprofilozó mester coach-diagnoszta és tanácsadó) szoftverhasználati tulajdonjoggal

OntoNexus Deep Self Audit Önismereti szoftverrendszerre épülő professzionális coach képzési program: 180.000 Ft 30 óra alapozás + 300.000 Ft 90 óra gyakorlati diagnosztikai és tanácsadói képzés + 30 óra mentoring (szoftver felhasználói tulajdonjogával együtt). A képzés céljáról, úttörő jelentőségéről további információk: Itt olvashatók.

Nemzetközi előírásoknak (ICF) megfelelő képzési program IACM akkreditációval.

Információk a tesztről és a képzési programról: Bővebben.

Miben tud többet adni egy Deep Self rendszer, mint egy hétköznapi tanácsadás vagy kiválasztási folyamat?

🟦 Nagy mennyiségű szöveget és mintázatot tud egyszerre feldolgozni.
Egy pszichológus vagy coach egy beszélgetésben elsősorban az aktuális mondatokra és benyomásokra támaszkodik. Egy AI-támogatott rendszer viszont több ezer szónyi válaszban képes egyszerre mintázatokat keresni: visszatérő fogalmakat, logikai struktúrákat, értelmezési sémákat. Így olyan összefüggések is láthatóvá válnak, amelyek egy emberi elemzésben könnyen elsikkadnak.

🟦 Következetesen elemzi az összes választ.
Egy szakember figyelme természetesen szelektív: bizonyos válaszokra erősebben reagál, másokat kevésbé vesz észre. Egy AI-rendszer viszont minden választ azonos módszerrel vizsgál. Ez különösen HR-kiválasztásnál fontos, mert csökkenti a pillanatnyi benyomásokból fakadó torzításokat.

🟦 Képes komplex összefüggéseket feltárni.
Az AI nemcsak egy-egy válasz tartalmát elemzi, hanem a válaszok közötti kapcsolatokat is. Például azt, hogy ugyanaz a fogalom több különböző kontextusban hogyan jelenik meg, vagy hogy bizonyos gondolkodási minták milyen kérdéseknél térnek vissza. Így kirajzolódik egy mélyebb gondolkodási struktúra.

🟦 Gyors és skálázható.
Egy részletes pszichológiai interjú vagy coaching-diagnózis órákig tart, és az elemzés még több időt igényel. Egy AI-támogatott rendszer nagy mennyiségű válasz elemzését percek alatt elvégezheti. HR-környezetben ez különösen hasznos, amikor sok jelöltet kell összehasonlítható módon értékelni.

🟦 Részletes, dokumentált elemzést ad.
Az AI-alapú rendszer minden következtetést vissza tud vezetni a konkrét válaszokra. Ez átláthatóvá teszi az elemzést: látható, hogy egy megállapítás mely válaszokból következik. Így a diagnózis nem csak benyomás, hanem strukturált elemzés.

🟦 Összehasonlítható profilokat tud készíteni.
HR-kiválasztásnál vagy szervezeti fejlesztésnél fontos, hogy több ember válaszai összevethetők legyenek. Egy AI-rendszer egységes szerkezetben képes profilokat készíteni, így láthatóvá válik, hogy különböző jelöltek vagy csapattagok gondolkodási mintázatai hogyan különböznek.

🟦 Nem befolyásolja a személyes szimpátia vagy első benyomás.
Egy emberi interjúban a nonverbális jelek, a karizma vagy a személyes szimpátia könnyen hatással lehet az értékelésre. Az AI-alapú elemzés ezzel szemben kizárólag a válaszok tartalmára épít.

🟦 Képes nagyon finom nyelvi különbségeket is elemezni.
A szóhasználat, a mondatszerkezet, az absztrakció szintje mind információt hordoz. Az AI-elemzés ezeket a nyelvi jelzéseket rendszeresen és következetesen vizsgálja, így kirajzolódik a gondolkodási stílus.

🟦 Nem helyettesíti, hanem erősíti a szakember munkáját.
A legnagyobb előny akkor jelenik meg, amikor az AI-elemzés és a szakemberi értelmezés együtt működik. Az AI feltárja a mintázatokat és struktúrákat, a pszichológus vagy coach pedig értelmezi azokat a konkrét élethelyzetek és fejlesztési célok kontextusában.

OntoNexus Deep Self Audit önismereti mélyelemzés diagnosztikai szoftverről

Pont olyan szoftvert készítettünk, amit mi is szívesen kitöltöttünk volna életünkben legalább egyszer – ha lett volna ilyen egyáltalán. De nem volt és még ma sincs.

Az ilyen típusú tesztnek az ereje éppen abban áll, hogy nem próbálja előre meghatározni, milyennek kell lennie a válaszadónak, hanem azt igyekszik feltárni, milyen ontológiai mintázatok mentén gondolkodik. Ez radikálisan eltér a legtöbb pszichológiai kérdőívtől, amelyek arra törekszenek, hogy egy előre kialakított modellbe illesszék a válaszadót. Itt a logika fordított: a modell nem megelőzi, hanem a válaszokból rekonstruálódik.

▶ Nem mondják meg, mit vizsgálnak, éppen most milyennek kéne mutatkoznom

Az egyik legerősebb sajátosság, hogy a teszt nem árulja el előre, mit mér pontosan. A kérdések hihetetlenül egyszerűek, hétköznapiak, és nem egyetlen irányba mutatnak. Mindez egyebek mellett megszünteti a szerepjáték lehetőségét. A válaszadó nem tudja kitalálni, milyen választ vár a teszt készítője, ezért nem képes tudatosan „jó színben” mutatkozni. A válaszok így nem egy stratégiai önbemutatás eredményei, hanem a gondolkodás spontán szerkezetét tükrözik. A teszt tehát nem a deklarált identitást méri, hanem a mögötte működő mintázatokat detektálja és konstruálja.

▶ Nem szorítanak kész válaszok közé

A legtöbb teszt válaszopciókat kínál: egyetértek, nem értek egyet, inkább igen, inkább nem. Ezek a struktúrák már önmagukban is beépítik a teszt készítőjének feltételezéseit. A válaszadó valójában csak azt döntheti el, hogy a felkínált gondolatok közül melyik áll hozzá közelebb. Egy szabadon kifejthető válasz viszont lehetővé teszi, hogy a válaszadó saját fogalmi keretében reagáljon. A hangfelvételes kitöltés különösen értékes, mert nemcsak a válasz tartalma, hanem a gondolkodás íve, a hangsúlyok, a hezitálások, az asszociációk is rekonstruálhatók. Így nem pusztán a válasz, hanem a gondolkodási folyamat válik vizsgálhatóvá.

▶ Nem kell számokká változtatnom az érzéseimet

A skálás kérdőívek egyik problémája, hogy az élmények komplexitását egy mesterséges numerikus formára redukálják. Amikor valaki azt pontozza, hogy egy állítással mennyire ért egyet, valójában egy előre megírt állítás viszonyában határozza meg magát. Ez minden esetben összekapcsolja a válaszadót a teszt alkotójának előfeltevéseivel. Egy nyitott válasz esetén viszont a jelentés nem egy skálán helyezkedik el, hanem szabadon artikulálódik.

▶ Nem néznek óvodásnak, nem titkolják előlem, hogy jött ki az eredmény

Sok teszt esetében a válaszadó egy rövid, gyakran sematikus értékelést kap, amely mögött rejtve marad az értelmezési logika. Itt a diagnózis részletesen, akár húsz oldalon keresztül kifejti, hogy az egyes megállapítások milyen válaszokból, milyen gondolkodási mintákból következnek. Ez nem infantilizálja a válaszadót. Ellenkezőleg: partnerként kezeli, aki képes megérteni a következtetések szerkezetét.

▶ Nem nyaggatnak az elvárásaikkal

A teszt előnyeivel összefügg az is, hogy a teszt nem erőltet elvárásokat. Nem azt sugallja, hogy valamilyenné kellene válni. Nem hordoz rejtett normát arra nézve, milyen személyiség volna kívánatos. A kérdések nem egy ideális karakter irányába tolják a válaszadót, hanem egyszerűen feltárják, hogyan működik jelenleg.

▶ Nem akarnak megváltoztatni

Ennek következménye az is, hogy a teszt nem akar megváltoztatni. Nem ad életvezetési tanácsokat, nem kínál recepteket. A diagnózis inkább tükröt tart: azt mutatja meg, milyen mintázatok rajzolódnak ki a válaszokból. Ha valaki úgy érzi, hogy a róla kirajzolódó kép nem az, amit szeretne megmutatni, akkor lehetőség nyílik alternatívák keresésére. A változás tehát nem a teszt célja, hanem a válaszadó döntése.

▶ Nem a hibáimat kutatják, nem húznak le, nem okoznak gyomorgörcsöt a diagnózisaikkal

További lényeges különbség, hogy az OntoNexus Deep Self Audit rendszer nem a hibákra vadászik. A hagyományos tesztek gyakran implicit módon patologizálnak: bizonyos válaszok „jobb”, mások „rosszabb” működésre utalnak. Itt nincsenek jó vagy rossz válaszok. Minden válasz egyszerűen adat. A jelentése nem minősítésként jelenik meg, hanem egy összetett kép egyik elemeként.

▶ Nem szorítanak kategóriákba, elfogadják, hogy egyedi vagyok és megismételhetetlen

Ugyanezért nem szorít kategóriákba sem. A legtöbb személyiségteszt előre gyártott típusokat használ. A válaszadó végül bekerül egy címkébe: ilyen vagy olyan személyiségtípus. Egy ontológiafeltáró megközelítés ezzel szemben egyedi mintázatot rajzol. Nem hasonlít másokhoz, nem sorolja be egy kész osztályba, hanem személyre szabott értelmezést ad. Olyat, amely csak az adott válaszadó válaszaiból következik és kizárólag róla, neki szól.

▶ Visszakérdezhetek a diagnózisra, ha valamit nem értek vagy további útmutatásra volna szükségem

Nem utolsó sorban nagyon fontos az is, hogy a diagnózis nem lezárt ítélet. Lehet rá kérdezni, lehet pontosítást kérni, lehet vitatni vagy tovább gondolni. A válaszadó nincs magára hagyva a jelentéssel. A folyamat dialógussá válik, amelyben a diagnózis nem végpont, hanem kiindulópont.

Miért jó, ha egy pszichológiai konzultáció, HR-felmérés vagy coaching-folyamat a Deep Self Auditra építkezik?

Azért előnyös, ha egy pszichológiai konzultáció, HR-felmérés vagy coaching-folyamat a Deep Self Audit logikájára épül, mert a folyamat nem előre gyártott kategóriákból indul ki, hanem a válaszadó saját gondolkodási struktúrájából. Ez több szinten is növeli az elemzés pontosságát és használhatóságát.

Az OntoNexus Deep Self Audit olyan módszertani keretet ad, amely pszichológiai, coaching és HR-környezetben is mélyebb és használhatóbb önismereti alapot teremt.

🔷 A kiindulópont nem csak egy tudományosan megalapozott elmélet,-rendszer hanem maga a válaszadó gondolkodása.
A klasszikus tesztek egy meglévő modell alapján kérdeznek. A Deep Self Audit ezzel szemben nyitott kérdésekkel dolgozik, ezért a válaszokból rekonstruálható, hogyan épül fel a gondolkodás, milyen fogalmi keretekben értelmezi a helyzeteket, milyen döntési logikát használ. Egy pszichológiai konzultációban vagy coachingban ez sokkal pontosabb kiindulópontot ad, mint egy előre gyártott személyiségtípus.

🔷A válaszadó nem tud szerepet játszani.
Mivel a kérdések nem mutatják meg, mit vizsgál a rendszer, a válaszadó nem tudja optimalizálni a válaszait. HR-környezetben ez különösen fontos, mert csökkenti a „társadalmilag kívánatos válaszok” torzító hatását. A válaszok jól tükrözik a spontán gondolkodási mintákat.

🔷 A szabad válaszok nagyobb információtartalmat hordoznak.
Egy skálás kérdőív néhány numerikus adatot ad. Egy szabad válasz viszont tartalmazza az érvelés szerkezetét, a példákat, az asszociációkat és a fogalomhasználatot. Ezekből sokkal mélyebb kép rajzolható ki arról, hogyan gondolkodik valaki konfliktusról, felelősségről, döntésről vagy együttműködésről.

🔷 A gondolkodási folyamat is elemezhető.
Ha a kitöltés hangfelvétellel történik, akkor nemcsak a válasz tartalma vizsgálható, hanem az is, hogyan épül fel a gondolatmenet. Ez segít felismerni a döntési mintázatokat, a problémamegoldási stratégiákat és a reflexiós szintet. Egy coaching-folyamatban ezek a minták közvetlenül kapcsolódnak a viselkedéshez.

🔷 Az elemzés személyre szabott, nem kategorizáló.
A Deep Self Audit nem egy előre definiált típusba sorolja a válaszadót. Az eredmény egy egyedi elemzés, amely a válaszokból kirajzolódó mintázatokat mutatja be. Ez különösen hasznos coachingban vagy vezetőfejlesztésben, mert nem címkéket ad, hanem működési logikákat.

🔷 A diagnózis átlátható és értelmezhető.
A részletes elemzés megmutatja, hogy mely válaszokból milyen következtetések születtek. Ez lehetővé teszi, hogy a kliens vagy a szervezet megértse az értelmezés logikáját. A folyamat így nem egy „fekete doboz” eredménye, hanem egy követhető elemzés.

🔷 A cél nem a minősítés, hanem a reflexió.
A rendszer nem azt mondja meg, milyen személyiség „jobb” vagy „rosszabb”. Inkább azt mutatja meg, hogyan működik jelenleg, milyen hozzáállás várható a személytől az élet legkülönfélébb területein. Ez a coachingban vagy pszichológiai konzultációban erősíti az önreflexiót, mert nem védekező reakciót vált ki, hanem értelmezési teret nyit.

🔷 A diagnózis egy komoly és elkötelezett párbeszéd alapja lehet.
Az elemzés nem lezárt ítélet. A résztvevő visszakérdezhet, pontosíthat, vitathat bizonyos megállapításokat. Így a teszt nem egy egyszeri mérés, hanem a konzultáció vagy coaching kiindulópontja.

Miért használjuk a tesztet?

🔵 Azonnal látszik, hogyan gondolkodik valaki, nem csak az, hogy mit állít magáról.
A legtöbb kérdőív azt méri, mit mond valaki önmagáról: „szeretek emberekkel dolgozni”, „stressz alatt is jól teljesítek”, „felelősségteljes vagyok”. Ezek deklarációk, amelyek könnyen torzulnak. A Deep Self Audit ezzel szemben nem állításokat gyűjt, hanem gondolkodási mintázatokat figyel meg. A válaszokból kirajzolódik, hogy az illető rendszerekben gondolkodik-e vagy történetekben, elvekből indul-e ki vagy helyzetekből, konfliktusokat struktúraként lát-e vagy személyes viszonyként. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy HR-vezető vagy coach nem azt látja, milyen képet mutat magáról a válaszadó, hanem azt, hogyan dolgozza fel a helyzeteket fejben. Ez például kiválasztásnál, vezetőfejlesztésnél vagy konfliktuskezelésnél azonnal releváns információ.

🔵 Nagyon gyorsan látszik az önreflexió szintje.
Egy nyitott válaszból percek alatt kiderül, mennyire képes valaki a saját működésére rátekinteni. Van, aki kizárólag külső körülményekről beszél, más már képes különválasztani a tényt, az értelmezést és a saját reakcióját. A magas önreflexió szint azt jelenti, hogy az illető korrigálni tudja a saját döntéseit, tanulni a hibáiból és komplex helyzeteket átgondolni. Coachingban ez alapfeltétel: ha valaki nem követi a saját viselkedését és reakcióit, fejlesztési folyamat alig indítható. A Deep Self Audit ezt nem indirekt skálákból következteti, hanem a válaszok szerkezetéből közvetlenül láthatóvá teszi.

🔵 Kiderül, hogyan értelmez valaki problémákat.
Két ember ugyanarra a helyzetre teljesen más keretet alkalmaz. Az egyik rendszerszintű hibát lát, a másik személyes konfliktust, a harmadik egy történetet, amelyben szereplők és motivációk vannak. Ez a problémaértelmezési stílus meghatározza a döntéshozatalt. Egy vezető például másképp fog reagálni egy szervezeti problémára attól függően, hogy szabálytalanságnak, kommunikációs zavarnak vagy strukturális hiányosságnak látja. A Deep Self Audit ezekből az értelmezési mintákból rajzol térképet.

🔵 A fogalomhasználatból kirajzolódik az értékrendszer.
A válaszokban visszatérő fogalmak sokat elárulnak arról, mi számít fontosnak az illető számára. Van, aki rendszeresen a „felelősség” és „következmény” szavakat használja, más inkább „szabadságról”, „kreativitásról” vagy „biztonságról” beszél. Ezek nem véletlen szóválasztások, hanem a belső értelmezési keret részei. Gyakorlatban ez például egy szervezetben megmutathatja, hogy egy vezető inkább kontroll-orientált, autonómia-orientált vagy stabilitás-orientált működést képvisel.

🔵 Nagyon jól látszanak a rejtett ellentmondások.
Ha valaki több kérdésre válaszol, gyakran olyan minták jelennek meg, amelyeket a válaszadó maga sem vesz észre. Például hangsúlyozza az autonómiát, de minden példájában erős külső irányítás mutatkozik. Vagy a csapatmunkát említi értékként, miközben minden döntési példában egyedül cselekszik. Ezek az inkonzisztenciák egy hagyományos tesztben rejtve maradnak, mert a skálás válaszok elszigetelt adatok. Egy narratív válaszkészletben viszont könnyen felismerhetők.

🔵 Láthatóvá válik a döntési logika.
A válaszokból kiderül, hogyan jut el valaki egy következtetéshez. Van, aki intuitív ugrásokkal dönt, más lépésről lépésre építi fel az érvelést, megint más példákból általánosít. Ez a döntési logika kulcsfontosságú vezetői vagy szakmai szerepekben. Egy stratégiai döntéshozó például más típusú gondolkodást igényel, mint egy operatív vezető. A Deep Self Audit ezt nem kérdőíves skálákból becsüli, hanem a válaszok gondolatmenetéből mutatja meg.

🔵 A nyelvhasználatból kiderül a kognitív stílus.
A válaszok nyelvezete önmagában információ. Rövid, tömör mondatok vagy hosszú narratívák jelennek meg? Konkrét példák dominálnak vagy absztrakt fogalmak? Egyesek rendszereket rajzolnak fel, mások történeteket mesélnek. Ez a kognitív stílus sokat elárul arról, hogyan dolgozza fel az illető az információt és milyen típusú feladatokban lesz hatékony.

🔵 Szervezeti szinten is mintázatokat mutat.
Ha egy csapat vagy szervezet több tagja tölti ki az auditot, a válaszokból kollektív mintázatok rajzolódnak ki. Például domináns lehet a szabályorientált gondolkodás, a konfliktuskerülés vagy az autonóm működés. Ez HR-szempontból rendkívül értékes információ, mert segít megérteni a szervezeti kultúra tényleges működését, nem csak a deklarált értékeket.

🔵 Az elemzésből konkrét fejlesztési kérdések születnek.
A Deep Self Audit nem általános tanácsokat ad, hanem pontosan azonosítja a gondolkodási mintázatokat. Így a fejlesztési irányok is konkrétak: például szűk problémaértelmezési keret, túlzott egyéni döntési logika, alacsony metaszintű reflexió. Ezek a pontok coachingban vagy vezetőfejlesztésben azonnal használhatók.