Jane Elliott tanítónő 1968-ban a saját osztályán végezte el a kísérletet, amelyet a Martin Luther King elleni merénylet inspirált. A kísérlet célja az volt, hogy a tanítványai saját bőrükön tapasztalják meg a rasszizmust.
A kísérlet abból állt, hogy egy nap bement az osztályba és kijelentette, hogy a kék szeműek felsőbbrendűek, mint a barna szeműek. A barna szeműeknek többek között megkülönböztető gallért kellett viselniük. Ezek hatására a kék szeműek kiközösítették barna szemű társaikat.
Később kijelentette, hogy rosszul tudta: a barna szeműek a magasabb rendűek. Ezzel a csoportban a szerepek felcserélődtek. Ekkor a barna szeműek elkezdtek elégtételt venni korábbi „elnyomóikon”.
Bár a kísérletet a rasszizmus elleni demonstrációnak szánta, azonban egy szociálpszichológiai jelenségre hívta fel a figyelmet, amivel többek között Elliot Aronsont is megihlette.
15 évvel a kísérlet után a tanítványok úgy nyilatkoztak, hogy a kísérlet életük egy meghatározó élménye volt.
A kísérletet több szempontból is támadták a szakemberek, a mai etikai normák szerint a kísérletet nem lett volna szabad elvégezni.
Jane Elliott nem pszichológus, hanem általános iskolai tanár volt, 1968-ban viszont (annak érdekében, hogy a diszkrimináció természetét vizsgálja) kidolgozott egy kísérletet, amelyben a diákokat kék szemű és barna szemű csoportra osztotta. Elliott hamis tudományos kutatásokat idézett a gyerekeknek, amelyek azt állították, hogy az egyik csoport jobb képességű, mint a másik. A nap folyamán a „jobb” csoportot úgy is kezelték, mintha az lenne. Elliott azt tapasztalta, hogy
elég volt egyetlen nap ahhoz, hogy a felsőbbrendűnek titulált csoport kegyetlenebbé váljon az alsóbbrendűnek hazudott csoporttal szemben, és hogy utóbbiak elbizonytalanodjanak.
A kék szemű és a barna szemű csoport ezután felcserélődött, így minden diák ugyanazt az előítéletet szenvedte el. Elliott kísérlete (amelyet 1969-ben és 1970-ben megismételt) rengeteg visszhangot váltott ki a nyilvánosságban, valószínűleg ezért nem ismételnék meg azóta sem pszichológiai kísérletben vagy osztálytermi keretek között. Az etikai aggályok ellenére a kísérletben részt vevő diákok némelyike úgy vélte, az események szemléletformáló hatással voltak rájuk.
A pszichológia etikailag néha megkérdőjelezhető vizsgálatai rengeteget tettek hozzá a tudomány előrehaladásához, és azokat érdemes minden esetben saját történelmi koruk kontextusában nézni. Miközben egészen természetes, hogy ma már ilyen formában nem történhetnének meg, a maguk korában, ha megbotránkoztatónak voltak is, úttörőnek számítottak és rengeteg ma is alapvető ismeretet szereztek az emberi elme működéséről.