Bobó Baba (Bandura-kísérlet)

Albert Bandura végzett egy kísérletet a verbális és szimbolikus tanulásról. A kísérlet azt vizsgálta, hogy a gyerekek átvitték-e az agresszív viselkedést a báburól a valós helyzetekre.

„Bobó bábu kísérlet” vagy „Bobó bábu agresszió kísérlet”-et Albert Bandura kanadai pszichológus végezte. A kísérlet során arra volt kíváncsi, hogy a gyerekek mennyire utánozzák az agresszív viselkedést, amit felnőttekkel vagy más gyerekekkel láttak.

Az Albert Bandura és munkatársai (1961) által végzett kísérletsorozat, amely során több óvodással nézették végig, amint egy felnőtt egy nagy, felfújható bábuval (Bobo baba) kiabált, fejbe verte egy fakalapáccsal, elhajította a szoba másik végébe, ököllel ütötte, és más módon bántalmazta.

Egyes esetekben egy normálisan öltözött felnőtt volt a támadó – élőben, máskor filmet néztek végig a gyerekek, megint máskor pedig egy rajzfilmet vetítettek le nekik.

Kis idő elteltével a gyerekeket visszavitték a bábuhoz, s ahogyan Bandura szociális tanuláselmélete alapján is elvárták, azoknak a gyerekeknek a viselkedése, akik a felnőtt agressziójának szemtanúi voltak, jóval agresszívabb volt, mint azoké, akik nem láttak agresszív viselkedést (kontrollcsoport).

Ez a kísérlet kiemelte az utánzás és a modellálás szerepét a tanulási folyamatokban, és jelentős hatással volt a szociális kognitív elmélet fejlődésére.

A szociális tanuláselmélet Albert Bandura kanadai pszichológus nevéhez fűződik. A szociális tanuláselmélet szerint az egyén tanulása nem csak a külső környezeti ingerlésekből és a saját viselkedésének következményeiből ered, hanem a szociális környezetből érkező információkból, példákból és modellek utánzásából is.

A szociális tanuláselmélet főbb jellemzői:

1. Utánzás (imitáció): Az elmélet hangsúlyozza az utánzás fontosságát a tanulási folyamatban. Az emberek hajlamosak utánozni azokat a viselkedéseket, amelyeket mások végeznek, különösen akkor, ha a modell jutalmazva vagy büntetve lett az adott viselkedés miatt.
2. Modellezés: A modellált viselkedés szerepe kiemelkedő. A szociális tanulás során az egyén figyel egy modellre, és megfigyeli annak viselkedését. Ha a modell pozitív következményeket tapasztal, akkor az egyén hajlamosabb lesz ugyanazt a viselkedést bemutatni.
3. Belátás (cognitív folyamatok): Bandura hangsúlyozza a belátás szerepét a tanulási folyamatban. Az egyén nemcsak mechanikusan másolja a modelleket, hanem elemzi és feldolgozza azokat az információkat, amelyeket a modelltől kap.
4. Erősítés és büntetés: Az elmélet felismeri a megerősítés és büntetés szerepét a tanulásban. A viselkedés következményei meghatározóak lehetnek az egyén jövőbeli viselkedésének formálásában.

Az egyik legismertebb példa a szociális tanuláselmélet alkalmazására az előzőleg említett „Bobó bábu kísérlet” volt, ahol Bandura bemutatta, hogy a gyerekek hajlamosak utánozni egy felnőtt agresszív viselkedését egy bábúval szemben, ha azt a modellt pozitívan megerősítették.