Bevezető poszt a humánprofilozás alapjaiba. A téma megértéséhez fontos elolvasni a személyiségrétegekről szóló posztot. Ebből kiolvasható, hogy a humánprofilozás a második személyiségréteg feltérképezésére vállalkozik. Akit érdekel az első személyiségrétegünk és annak jellegzetességei, mérési lehetőségei, figyelmébe ajánlom a Big5 tesztről szóló írásomat is.

-BeBIG Humánprofilozás módszertan és tesztrendszer. Minden jog fenntartva!-

Egy munkáját végző szakember soha nem tud objektív képet adni a saját dolgairól. Megfelelő perspektívából kell látni, mert akkor mutatkoznak meg a valódi arányok.

-Agatha Christie

Mi az a humánprofilozás?

Ezek a kérdések olyan univerzális dilemmákat érintenek, amelyekkel vezetőként, munkatársként, sőt, magánéleti kapcsolatainkban is előbb-utóbb szembe kell néznünk. A válaszok azonban nem mindig egyértelműek, hiszen a háttérben mélyebb értékrendbeli, kognitív, viselkedési vagy kommunikációs mintázatok rejtőzhetnek. A humánprofilozás eszköztára és módszertana éppen ezek feltárásában nyújt páratlan segítséget. Egy tapasztalt humánprofilozó képes rávilágítani azokra a rejtett dinamizmusokra, amelyek egyéni, csoportos vagy szervezeti szinten tettenérhetők. A humánprofilozó a fentiekhez hasonló kérdésekre adott válaszaival lehetőséget kínál a hatékonyabb együttműködésre – legyen szó akár személyes kapcsolatainkról, akár munkahelyi kihívásainkról.

Az 1960-as években egy akkoriban úttörőnek számító kutatást indított John B. Calhoun, az etológia egyik, mára méltán kevéssé emlegetett alakja. Vizsgálatának célja az volt, hogy megértse, miként hat a túlnépesedés a társas viselkedésre. Kísérletében patkányok számára ideális körülményeket biztosított: bőséges élelem, víz és megfelelő élőhely állt rendelkezésükre, így semmi sem akadályozhatta volna az állomány növekedését. Calhoun arra számított, hogy a populáció gyorsan gyarapodik, és ennek hatására tanulmányozhatja a közösség szokásainak és életmódjának változásait. Kezdetben a populáció valóban dinamikusan nőtt, ám egy idő után váratlan jelenségek léptek fel. Az egyedszám növekedése  megállt, a patkányok között egyre gyakoribbá váltak az agresszív viselkedésformák, sokuk aszexuális lett, és kaotikussá vált a közösség működése. Mindez annak ellenére történt, hogy az élőhelyük továbbra is optimális maradt. Calhoun későbbi kísérleteiben is hasonló jelenégeket figyelt meg: hiába tervezett egyre kifinomultabb és kedvezőbb környezeteket, a populációk mindig összeomlottak.

Kutatásai széleskörű érdeklődést váltottak ki, különösen az urbanizáció és a nagyvárosi élet kihívásaival foglalkozó szakemberek körében. Calhoun arra ösztönözte a tudományos és laikus közönséget, hogy vonjanak párhuzamot a patkányok viselkedése és az emberi társadalmak túlnépesedése között. Sokan a kísérleteit figyelmeztetésként értelmezték a népsűrűség növekedésének lehetséges társadalmi következményeire, például az agresszióra, az elszigetelődésre és a közösségek széthullására.

A legfőbb kritika John B. Calhoun kísérleteivel szemben az, hogy az állatok – jelen esetben patkányok – viselkedési mintázatai nem alkalmasak az emberi társadalmak komplex működésének közvetlen magyarázatára. Az ember és a patkány közötti biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális különbségek miatt a patkányok viselkedéséből levont következtetések csak korlátozott mértékben alkalmazhatók az emberre.

Az emberi társadalmak működését számos olyan tényező befolyásolja, amelyek az állatok esetében hiányoznak, például a kultúra, a technológia, az érzelmek komplex kezelése, a nyelvhasználat, valamint a társadalmi normák és struktúrák. Ezen túlmenően az ember képes a környezeti problémákra reagálva változtatni életmódján, alkalmazkodni a kihívásokhoz, és közös megoldásokat találni, míg a patkányok viselkedése biológiailag determináltabb.

A kritikák továbbá arra is rámutatnak, hogy Calhoun kísérleteiben a patkányok mesterséges, természetellenes környezetbe kerültek. Ezek a laboratóriumi feltételek – a zárt tér, az egyoldalúan bőséges erőforrások, a természetes ragadozók hiánya és a túlzott népsűrűség – nem tükrözik az állatok természetes élőhelyének viszonyait. Így a megfigyelt viselkedési problémák, mint az agresszió, az aszexualitás vagy a társadalmi összeomlás, részben a kísérleti környezet sajátosságaiból fakadhattak.

A „nagyvárosi kataklizma” párhuzam, amelyet Calhoun és követői sugalltak, leegyszerűsítő és alarmista lehet. Az emberi társadalmak a történelmük során számtalan alkalommal bizonyították, hogy képesek alkalmazkodni a népsűrűség növekedéséből fakadó kihívásokhoz innováció, együttműködés és kulturális fejlődés révén. A kísérletek tanulságai ugyan elgondolkodtatók, de nem szolgálnak egyértelmű jóslatokkal az emberi magatartásra és a társadalmak jövőjére vonatkozóan.

A legfontosabb ellenérv úgy értelmezhető, hogy az emberi viselkedés sokkal összetettebb, mint amit a patkányok létmódjából le lehet vezetni. Az élettelen rendszerekben vagy állatközösségekben megfigyelt mintázatok nem ültethetők át egy az egyben az emberi csoportok működésére.

Mit tudunk humánprofilozás nélkül?

De akkor mit tudunk humánprofilozás nélkül? Őszintén szólva, nem elég sokat. Az átlagember a mindennapok során többnyire bizonytalanul, minőségében és mennyiségében is korlátozott tapasztalataira, hozott mintáira, jórészt találgatásokra hagyatkozva próbál eligazodni az emberi kapcsolatok, a döntések és a viselkedés bonyolult hálójában. Elég csak arra gondolni, hogy Magyarországon az első házasságok válási aránya hozzávetőlegesen 50%, míg a második házasságok esetében ez az arány ennél is magasabb. Ezek a számok arra utalnak, hogy sokan küzdenek alapvető nehézségekkel anélkül, hogy valódi ismeretük és tudásuk  lenne arról, hogyan lehet a legkülönfélébb kihívásokra érdemi válaszokat találni.

E helyzet gyökere részben abban keresendő, hogy sem a családi nevelés, sem az oktatási rendszer – sem az alap-, sem a felsőoktatás szintjén – nem biztosít megfelelő útmutatást olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a felelős szülői szerep, az önfejlődés és önmeghaladás, vagy éppen a hiteles vezetővé válás. Nem kapunk elegendő kapaszkodót ahhoz sem, hogy megértsük, milyen szempontok: tervek és modellek segíthetnek bennünket a mindennapi élethelyzeteink és szervezeti döntéseink során.

A humánprofilozás itt lép be a képbe mint egy olyan eszköz, diagnosztikai eljárás és támogatási rendszer, amely nemcsak világosabb megértést nyújt az emberi viselkedés lehetséges mozgatórugóiról, de olyan objektív keretet is ad, amely érdemben  előmozdítja az egyéni fejlődést és a közösségi együttműködést.

A profilozó számára sokszor elegendő néhány, töredékes adat, mert az általa ismert szakmai összefüggések segítségével kikövetkezteti az összes többit. Sokkal részletesebb elemzést tud biztosítani a keresett személyről, mint ahogy megismerte az illetőt a legbelsőbb környezete, munkatársai, családtagjai, barátai és a szomszédok. Míg a nyomozók a cselekmény közvetlen részleteivel foglalkoznak, a profilozó megvizsgálja a bűntett optimális kivitelezése és a tényleges elkövetés közti legapróbb különbségeket és ebből következtet a gyanúsított „kézjegyére”: személyiségéből, karakteréből, pszichológiai állapotából, szokásaiból, motivációiból és kompetenciáiból adódó jellegzetességekre.

Humánprofilozás már létező gyakorlata: üzleti profilozás

A vállalati környezetben az úgynevezett business profilozás több formája ismert és elismert eszközzé vált az évek során. Ide tartozik például a számviteli szabályozásokhoz való alkalmazkodás, a jogi környezetben végzett elemzések, a mérnöki projektek specifikus igényeire szabott profilalkotás. A business profilozás (vagy üzleti profilozás) a vállalatok és szervezetek által alkalmazott módszer, amely segít megérteni és szegmentálni a piacokat, az ügyfeleket, a versenytársakat vagy akár a belső működést. A célja, hogy a vállalatok hatékonyabban hódítsák meg a különböző piaci szegmenseket, javítsák a marketing és értékesítési stratégiáikat, és optimalizálják a működési döntéseiket.

A business profilozást különböző területeken alkalmazzák, például néhány terület:

Marketing:

1. Célzott marketingkampányok: A vállalatok üzleti profilozást végeznek, hogy meghatározzák a potenciális vásárlók demográfiai és viselkedési jellemzőit, így személyre szabott kampányokat indíthatnak.
2. Szegmentáció: A profilozás lehetővé teszi a piaci szegmensek azonosítását, például életkor, jövedelem, földrajzi elhelyezkedés és érdeklődési kör alapján.

Értékesítés:

1. B2B értékesítés: A vállalatok profilozzák a potenciális üzleti ügyfeleket (pl. más cégeket), hogy megértsék a vásárlói igényeket, és ennek megfelelően alakítsák ki az ajánlataikat.
2. Lead generálás: A profilozás segíthet az értékesítési csapatoknak azonosítani a legnagyobb potenciállal rendelkező ügyfeleket, így fokozva az értékesítés hatékonyságát.

Piackutatás:

1. Versenytárselemzés: A profilozás segít a versenytársak piaci helyzetének és stratégiáinak megértésében, ezáltal lehetőséget biztosítva a vállalatok számára, hogy versenyelőnyre tegyenek szert.
2. Ügyfélelégedettség: A vállalatok profilozzák az ügyfeleiket, hogy jobban megértsék igényeiket és elégedettségi szintjüket, valamint javítsák a termékek és szolgáltatások minőségét.

HR és munkaerő-kezelés:

1. Toborzás és kiválasztás: Az üzleti profilozás segíthet abban, hogy a vállalatok megtalálják a megfelelő jelölteket, akik illeszkednek a vállalati kultúrához és szükséges készségekkel rendelkeznek.
2. Teljesítményelemzés: A vállalatok profilozzák a munkavállalókat, hogy azonosítsák erősségeiket és gyengeségeiket, és ennek alapján fejlesztési programokat alakítsanak ki.

Adatvezérelt döntéshozatal:

1. A vállalatok nagy adatokat használnak az üzleti profilozás során (big data, mesterséges intelligencia), hogy felismerjék a trendeket és mintázatokat, amelyek segíthetik őket a stratégiai döntéshozatalban.

Összességében az üzleti profilozás célja, hogy a vállalatok jobban megértsék a piacokat, a versenytársakat és az ügyfeleket, és ennek segítségével növeljék hatékonyságukat és versenyképességüket.

Humánprofilozás újdonsága: BeBIG humánprofilozó rendszer

A BeBIG humánprofilozás mindezekhez képest egy új, rendkívül specifikus és komplex megközelítés, amely kifejezetten a vállalati célkitűzések, stratégiai tervek és operatív működés támogatására jött létre. Az itt bemutatni kívánt eszközök és módszerek segítségével a humánprofilozás nagy sikerrel alkalmazható a magánéletben is: párválasztás során, gyermeknevelési kérdésekben, elakadásokban és egyes élethelyzetek újratervezésekor.

A humánprofilozás egy olyan módszer, amelynek célja az emberi viselkedés, gondolkodás és személyiség alapos megértése és elemzése. E technika során különféle szempontok alapján térképezik fel az egyén jellemzőit, beleértve a személyes kompetenciáit, valamint az értékrendbeli, kognitív, viselkedési, érzelmi és szociális aspektusokat. A humánprofilozás gyakran alkalmazza a pszichológia, a szociológia, a kommunikációelmélet és a kriminológia eszköztárát, hogy az adott személy döntéseit, reakcióit és szándékait mélyebben megértsék. A humánprofilozás egy többrétegű diagnosztikai eljárás, amely pontos helyzetelemzésre és az ehhez kapcsolódó célirányos fejlesztési és cselekvési programok kidolgozására összpontosít.

Míg a hagyományos elemzések gyakran a konkrét működési problémákra vagy a látható eredményekre fókuszálnak, a humánprofilozás mélyebb rétegekbe hatol. Vizsgálja például a kitűzött célok és a megvalósítás között fennálló különbségeket, a személyes és csoportos működésminták eltéréseit, valamint az egyének döntéseit befolyásoló motivációkat és kompetenciákat. Az így feltárt összefüggések alapján képes olyan stratégiát és taktikát javasolni, amely nemcsak a felszínen jelentkező problémákat kezeli, hanem a gyökerekig hatol, és hosszú távú, konzisztens fejlődést tesz lehetővé. Ez a módszer különösen akkor válik értékessé, ha a szervezet folyamataiban rejtett akadályokat kell feltárni. Egy jól végzett humánprofilozás nemcsak pontosabb képet ad az érintettekről, erősségeikről és hiányosságairól, hanem elősegíti a hatékonyabb együttműködést, a munkafolyamatok optimalizálását és a célok eléréséhez szükséges változtatások végrehajtását.

A humánprofilozás a magánéletben is életbevágó támogatást jelent. Mélyebb rálátást biztosít az emberi kapcsolatokban rejlő dinamikákra és konfliktusokra, miközben világosabb megértést ad az egyéni viselkedésmintákról és azok hatásairól. A humánprofilozás révén könnyebb felismerni, miért válhatnak bizonyos helyzetekben visszatérővé a konfliktusok, és hogyan alakulnak ki félreértések a családi, baráti vagy párkapcsolati szférában. Segítségével érthetővé válik, hogy egy adott kapcsolatban milyen elvárások, félelmek vagy rejtett motivációk mozgatják a feleket, és hogy ezek miként befolyásolják a kölcsönös elégedettséget és harmóniát. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a megközelítés nem csupán a problémák feltárására szolgál, hanem irányt mutat az érdemi válaszok felkutatásában is. Például egy párkapcsolatban segíthet tisztázni a felek között fennálló kommunikációs zavarokat vagy az eltérő kulturális hatásokból, értékrendből fakadó különbségeket. Egy családi konfliktusban rávilágíthat arra, hogy a különböző generációk eltérő szemléletmódjai miként ütköznek, és hogyan lehet árokásás helyett hidakat építeni.

A humánprofilozás tehát nem csupán egy elemző eszköz, hanem egy olyan támogatási rendszer, amely hozzásegít ahhoz, hogy jobban megértsük saját magunkat és másokat, lehetővé téve ezzel egy harmonikusabb, kielégítőbb életvitelt és társas kapcsolódást.

BeBIG személyi és szervezeti humánprofilozó

A család szokásainak, elvárásainak vagy éppen a szervezet víziójának, missziójának, üzleti tervének, értékesítési stratégiáinak, technológiai utasításainak, … tökéletes és optimalizált kivitelezését összeveti azzal, ahogy a gyakorlatban megvalósították. Az eltérés jórészt a megfigyelt személy vagy üzleti környezetben a munkavállalók „kézjegyére” utal. A BeBIG személyi és humánprofilozó komplex teszt- és diagnózisrendszer segítségével pontosan azonosítja az adottságokat, és képes személyre szabott javaslatot tenni a kompetenciák fejlesztésére, külső-belső motivációk szükséges korrekciójára. Azt is meg tudja előre mondani, hogy az egyes személyek vonatkozásában egy-egy kitüntetett helyzetben milyen viselkedések és abból származó következmények várhatók. Még azelőtt, hogy ennek konkrét jelei mutatkoznának a szervezetben.

Fontos kiemelni, hogy a humánprofilozás nem csupán egy technikai eljárás, hanem egy holisztikus szemléletmód is, amely az emberi tapasztalatok és viselkedési minták mélyebb összefüggéseit vizsgálja. Bár gyakran társítják olyan területekhez, mint a bűnüldözés vagy a kockázatelemzés, a módszer szélesebb körben is alkalmazható lenne, például oktatásban, pályaorientációban vagy akár személyes fejlődés támogatásában.

Mi az új a BeBIG humánprofilozó szisztémában a szervezetek számára?

• Gyors módszer.
• Tudományosan alátámasztott. A tudományos közösségben megmérettetett.
• Gyakorlatban tesztelt és eredményesen működő.
• Humán-röntgen: pontosabb képet kap a munkatársairól, mint azt szeretné. 3¹⁰-en, azaz több, mint 35.000 karaktert képes azonosítani és a kapott képet tovább élesíteni.
• Konkrét és személyre szabott javaslatot ad, a munkavállalók számára miért és milyen kompetenciafejlesztést (tanulás, tréning) tart szükségesnek.
• Pontos ajánlatot tesz arra vonatkozóan is, hogy kell motiválni egy-egy munkatársat.
• Tizedes pontosságú, %-os számértékkel fejezi ki, hogy egy munkacsoport milyen valószínűséggel képes egymással együttműködni és a vezetéssel, illetve a szervezeti kultúrával azonosulni.
• Rejtett konfliktusforrásokat és potenciális konfliktusszituációkat képes előrejelezni.

A humánprofilozó a segítséget kérő magánembernek vagy a szervezet vezetőjének és hr-esének, fejlesztési csapatának remek partnere. Segítségével a családi környezetben élő ügyfél vagy az üzleti szférában mozgó menedzsment  jobb, gyorsabb, értékesebb döntéseket tud hozni és a szervezet minden tagja a korábbiaknál jóval pontosabb és eredményesebb tervvégrehajtásra képes. 

Hol vetjük be a humánprofilozót?

• Párkapcsolati konfliktusok
• Magánéleti újratervezés
• Toborzás, kiválasztás
• Csapatépítés
• Lojalitásfejlesztés, fluktuáció csökkentése
• Ösztönzési rendszerek kidolgozása
• Vezetői kommunikáció megépítése
• Képzési programok, tréningek, coaching, mentoring-támogatások költséghatékony tervezése
• Csoporton belüli konfliktusok kezelése
• Eredményesség javítása, hatékonyság- és termelékenység-növelés.

A kiképzett BeBIG humánprofilozó tesztekre épített szakszerű. előítéletektől és sztereotípiáktól mentes, objektív diagnózist ad át az ügyfelének vagy a menedzsment és a szervezetfejlesztéssel foglalkozó szakemberek számára.  A life vagy business humánprofilozás és erre épülő személyes fejlesztés után növekszik a jó döntések száma, a lojalitás, a szerveződés iránti elköteleződés, csökken az outburning (kiégés) érzés, kisebb fluktuáció várható, eredményesebben együttműködő csoportok alakulnak. Teljesítményjavulás, eredmények, elégedettség és wellbeing-érzet.

Érdekel a humánprofilozás?

Olvass utána a személyiségrétegekről szóló írásomnak és tanulmányozd a Schwart-féle értékrendszert és gyere el a kurzusunkra megtanulni!

Egy elemzési minta

Betekintést nyújtunk egy konkrét személy elemzésébe nagyon röviden.

A személyiségelemzés célja az egyén belső értékrendszerének és motivációinak feltérképezése, valamint annak bemutatása, hogyan hatnak ezek az értékek a viselkedésére, döntéseire és emberi kapcsolataira. Az alábbiakban egy részletes, komplex elemzés következik a megadott értékprofil alapján.

Gyorselemzés a kiindulási értékprofil alapján

-Kivonat-

Az érintett személy egyik legmeghatározóbb jellemzője a szabálykövetés iránti elkötelezettség. Nemcsak a társadalmi normák és szabályok betartásában nyilvánul meg, hanem a belső kontroll és az önfegyelem erős jelenlétében is. Képes kitartani és tűrni, ha ez egyirányba mutat a saját elképzeléseivel. Az ilyen ember általában alapos, megfontolt, és igyekszik a környezete elvárásainak megfelelni, mindezt nem a kényszer, hanem a belső meggyőződés erejével. Hajlamos a hagyományos társadalmi struktúrákhoz való alkalmazkodásra (pl. erősen házasságpárti lehet). Ez a hajlam azonban nem feltétlenül társul merev, konzervatív szemléletmóddal, hiszen például a múltbeli hagyományok nem kiemelkedően fontosak a számára. Értékrendjében a tradíciók inkább másodlagos szerepet töltenek be, ami arra utal, hogy nyitottabb lehet az új ötletekre és a változásokra, feltéve, hogy azok nem ütköznek alapvető morális elveivel és életvezetési koncepcióival.

Kapcsolataiban megbízható, segítőkész, és nagy hangsúlyt fektet mások jólétére. Szívesen támogatja a környezetében élőket, akár érzelmi, akár gyakorlati értelemben. Az empátia és az őszinteség alapvető tulajdonságai, amelyek révén biztonságos légkört teremt mások számára. Ez a hozzáállás valószínűleg nemcsak a közvetlen kapcsolatokban, hanem a szélesebb közösségekben is megmutatkozik (pl. baráti, ismerősi körében). Ez a tulajdonság hozzájárul a személyes kapcsolatok mélységéhez, hiszen az egyén hajlamos segíteni másoknak, támogatni őket nehéz helyzetekben. Az empátia és a segítőkészség erős jellemzői ennek a személyiségnek. Nem érzelmi alapon közelit mások felé, hanem inkább pragmatikus.
Fontos számára az „igazság” és az igazságosság, az egyenlőség és a természeti környezet védelme. Az ilyen személy gyakran érdeklődik társadalmi vagy globális problémák iránt, és aktívan keresheti a módját annak, hogy hozzájáruljon azok megoldásához. Miközben szűkebb-tágabb környezete problémáival foglalkozik, minden valószínűség szerint elhanyagolja a saját szükségleteit.

Bár értékeli az önállóságot és a kreativitást, döntéseit gyakran összehangolja másokkal és a külső körülményeivel (erőforráskorlátaival: idő, pénz, figyelem). Képes alkalmazkodni a változó helyzetekhez, és fontos számára, hogy saját elképzelései megvalósítását összhangban tartsa a közösségi elvárásokkal. Arra törekszik, hogy kreatívan közelítse meg a problémákat, és eközben figyelembe vegye mások véleményét.
Új élmények keresése és az élet élvezete egyaránt egyaránt fontos, de nem dominálnak más értékek felett. Hajlandó lemondani az új élményekről a mindennapi stabilitás fenntartása érdekében. Ez korlátozhatja az önfejlődését.

Fontos a társadalmi státusz és az elismertség. Ha maga nem tudja elérni, a környezetében keresi és találja meg azt a személyt, aki a hatalmat és sikert jelképezi. Az ambíció és a siker iránti vágy motiválja, de ezt gyakran összekapcsolja mások iránti felelősséggel és a közösségi célokkal. Lehetséges, hogy ez a személy háztartásbeli és a férje egy sikeres menedzser, akinek egész életében háttértámogatást kínál?
Az ilyen egyén képes határozottan érvényesíteni az akaratát, ugyanakkor megfontoltan használja fel befolyását, hogy ne csak saját, hanem környezetének érdekeit is szolgálja (pl. esetleges párkapcsolati nehézségei közepette a gyermekei érdekét figyelembe veszi és inkább tűr). A hatalomvágy valószínűleg nem válik öncélúvá, mivel erős belső morális iránytűje és jóindulata kordában tartja ezt az értéket. Ilyen értelemben nem számító, nem használ ki senkit.
Hajlandó a folyamatos önértékelésre, ami önfejlesztésre inspirálja.

A biztonság iránti erős igény kiegészíti és árnyalja a róla kialakult képet. Az anyagi stabilitás, az egészség megőrzése és a szoros emberi kapcsolatok biztonsága kulcsszerepet játszik az életében. Az ilyen ember igyekszik előre megtervezni lépéseit, hogy minimalizálja a kockázatokat és biztosítsa a kiszámíthatóságot mind önmaga, mind a környezete számára. Ez a hozzáállás gyakran egyfajta védőernyőt nyújt másoknak is, akik érzik, hogy számíthatnak rá, különösen stresszes vagy kiszámíthatatlan helyzetekben. Megeshet, hogy ezt a tulajdonságát inkább mások használják ki (pl. hűtlen vagy zsarnok párja?).

Az érintett személy jellemzőiben megmutatkozik az erős integritás, amely a különböző értékek összehangolásában érhető tetten. Bár egyszerre vonzódik az szabadsághoz és az univerzális eszmékhez, nem hanyagolja el a közvetlen emberi kapcsolatait vagy a társadalmi normák fontosságát sem. Az ilyen típusú személyiséget gyakran úgy írják le, mint aki képes hidakat építeni a különböző csoportok között, és közvetítő szerepet vállalni konfliktushelyzetekben. Rugalmassága és alkalmazkodóképessége lehetővé teszi számára, hogy harmonikusan illeszkedjen be különböző társadalmi szituációkba anélkül, hogy elveszítené önazonosságát.

A fentiek összességében egy olyan személyiséget tárnak elénk, aki egyszerre ambiciózus és empatikus, szabálykövető, mégis nyitott az újra, az élete minden bizonnyal nem az unalomról és kiégésről szól. Élvezi, ahogy él, örömét leli a környezetében. Képes felismerni a körülötte lévő világ sokszínűségét, és megtalálni az egyensúlyt az egyéni és közösségi értékek között. Döntéseiben gyakran törekszik az igazságosságra, és hajlandó személyes áldozatokat hozni annak érdekében, hogy jobbá tegye közössége életét. Az ilyen ember nemcsak saját élete sikerességéért dolgozik, hanem aktívan keresi a módját annak, hogy pozitív hatással legyen a környezetére, legyen szó kisebb közösségekről vagy globális ügyekről.

A vizsgált személy egyéni értékei a társadalmi integrációt és közösség iránti felelősséget. preferálják.
Míg az általános értékhierarchia a kulturális hagyományokra, közösségi normákra és elvárásokra épít, ezzel szemben a személy értékei a saját élethelyzetéből és tapasztalataiból fakadnak. Ez a különbség különösen fontos a döntéshozatalának megértése és előrejelzése vonatkozásában, hogy -most már tudjuk- elsősorban a személyes szempontjai fogják befolyásolni a választásait.
Bár értékrendje szerint nem korlátozzák a tradicionális keretek, így elvben nyitva áll előtte az önmegvalósítás lehetősége, mégis azt látjuk, hogy önirányításra csak közepes mértékben törekszik. Ez a tény azt sugallja, hogy bár az egyén függetlenségre vágyik és a személyes céljait helyezi előtérbe, mégis erős korlátokkal találhatja szemben magát (személyes kompetenciák, versenyképes skillek hiánya, családi kötelék, autoriter személy jelenléte?). Döntéseit a közvetlen környezete nagymértékben befolyásolhatja. Minden bizonnyal hatással lehetnek a döntéshozatalára a társadalmi normák és saját belső értékei közti feszültségek. Tradicionális elvárásoknak való hátatfordítás fokozott identitáskeresést von maga után. Az előbb részletezett belső küzdelmei miatt egyes helyzetekben felléphet a döntésképtelenség.

A vizsgált személlyel kapcsolatos figyelmeztetések

A legnagyobb kihívása az, hogy hogyan találja meg az egyensúlyt az önérdek és mások jólétének előmozdítása között. A magas jóindulat néha mértéktelenséget is eredményezhet, amikor az egyén saját szükségleteit végletekig háttérbe szorítja mások érdekében, ez kimerüléshez, egyes esetekben mérhetetlen csalódásokhoz vezethet.

Figyelnie kell arra, hogy hatalomvágya ne terjeszkedjen túl (pl. tartsa kordában a családi kapcsolataiban a gyerekei sorsának irányítását és felügyeletének igényét), hatalomvágyát ne értékeljék félre vagy használják ellene.

A túlzott konformizmus gátolhatja a kreativitást és az önkifejezést. Az ilyen személy nehezen találja meg a saját útját a munka világában és nehezen épít karriert.

Az egyén esetleg nehezen hoz meg döntéseket, ha azok ellentétesek a társadalmi normákkal, illetve hajlamos lehet a csoportnyomásnak engedni, ami a személyes értékek feladásához vezethet. Nem jó vezető.

Hajlamos a status quo fenntartása érdekében lemondani az újdonságkeresésről és újratervezésről. Ez korlátozhatja az önfejlődését.

Az örömszerzés egyensúlyának megtalálása érdekében fontos, hogy ne csak a kialakult, stabil élet melegét és előnyeit élvezze, hanem a személyes fejlődésre is figyeljen.

Vágyik arra, hogy mások érzéseit és szükségleteit figyelembe vegye és azok érvényesülését támogassa, mégis előfordul, hogy ezeket az igényeket összekeveri saját és környezete elvárásaival. Konfliktuskerülő, ezért nehezen néz szembe az élet bonyolult és komplex problémáival. Ezért csak bizonyos mértékig érti meg mélységében mások problémáit, így nem mindig képes az éppen szükséges érzelmi támogatást biztosítani.

Bár igényli a külső megerősítéseket a környezete elfogadását és pozitív visszajelzését, de saját belső mércéje a fő iránymutató számára. Ilyen módon nem mindig tud a környezet valós érdekei mentén cselekedni, inkább saját feje után megy és személyes koncepcióit igyekszik megvalósítani.

A hagyományok, a vallási vagy kulturális szokások kevésbé jelentősek számára, ezekben nem talál kapaszkodót az élet viharában (akkor miben?). Bár a konformizmusa magas, nem ragaszkodik a tradíciók által megszabott keretekhez (viszont akkor hogyan húzza meg a saját határait?).

Jóindulata és konformizmusa egyirányba mutat: nagyon erősen törekszik a közössége egybentartására. Kérdés, hogy van-e erre fogadókészség és ezzel nem korlátozza-e mások szabadság iránti igényét?

Fokozott identitáskeresése és belső dilemmái alkalmanként a döntésképtelenségig juttathatják.

Javaslat

Az önirányítás és az empátia mélyítése, hogy jobban megértse saját és mások érzelmeit.

A hatalomorientált döntések alátámasztása etikus és közösségi értékekkel.

Életviteli rutinok kreatív destrukciója szükséges (rákérdezés és újratervezés).

A kockázatvállalási hajlam növelése, hogy nagyobb rugalmasságot és innovációt érjen el.

Coaching-feladat: személytervezés, identitásépítés.

Háttérinformáció a személyről, melyet a fenti elemzés tökéletesen előrejelzett

Egy 40-es évei végén, az 50-es éveihez közeledő nő, aki háztartásbeliként éli mindennapjait. Két felnőtt gyermeke van, férje egy sikeres, tehetős vállalkozó, aki házasságuk során gondoskodott arról, hogy az értékei ne tartozzanak a közös vagyon körébe. A férfi anyagi támogatásban részesíti a családot, biztosítva számukra a nagyvonalú életszínvonalat, de bankszámláját nem osztja meg a feleségével. Kapcsolatukban több bizalomhiányra utaló jel is megmutatkozott, például a férfi vélhető hűtlenségei.

Az utóbbi időszakban a férfi egészségügyi állapota megrendült, ezért felesége egyre többet gondoskodik róla. Ez az élethelyzet közelebb hozta őket egymáshoz, és a férfi mostanra nagyobb szabadságot engedett a feleségének a család pénzügyeinek kezelésében.

A nő életét jellemzi a folyamatos önképzés iránti vágy, bár tanulmányait többször megszakította, így szakmai tapasztalatot nem szerzett. Mindemellett kiemelkedő gondoskodó szerepet vállalt: nemcsak saját szüleit ápolta, hanem férje beteg hozzátartozóját is ő gondozta annak életének végéig.

Családcentrikussága különösen megmutatkozik abban, ahogy felnőtt fia érdekében próbál közvetíteni. A fia – akit az anya igyekezett bevonni az apa vállalkozásába – vezetői szerepet szeretett volna betölteni, de képességei és gyakorlati tapasztalatai nem voltak ehhez elegendőek. Emiatt folyamatos konfliktus alakult ki apa és fia között, amit az anya igyekszik diplomatikusan rendezni, a családi harmónia helyreállítása érdekében.