Carney Landis (1897-1976) egy amerikai pszichológus volt, aki a pszichológia számos területén végzett kutatásai miatt vált ismertté. Az egyik legismertebb kutatása a „Landis Arc Expressziók Kísérlet” volt, amely az arc kifejezéseivel és az érzelmek kiváltásával foglalkozott.
Carney Landis kísérlete a 20. század elején, 1929-ben zajlott le és a pszichológia egyik megosztó kísérletévé vált. A kísérlet célja az volt, hogy feltárja az arckifejezések és az érzelmek közötti kapcsolatot, különös tekintettel az univerzalitás kérdésére. Landis az érzelmi reakciókat különböző helyzetekben, például egy teknős megölésére való kényszerítés során vizsgálta.
A kísérletben részt vevő önkénteseknek először meg kellett választaniuk, melyik számhoz tartozó szituációban vállalnak részt. A szituációk között szerepelt például egy kígyóval való találkozás, rovarokkal való érintkezés vagy éppen egy élő teknős megölése. Ezután az önkéntesek arcát különböző színekkel festették be, és a kísérletvezető fotókat készített az érzelmek és arckifejezések rögzítésére.
A leginkább ismert és vitatott része a kísérletnek az volt, amikor az önkénteseket arra kényszerítették, hogy egy teknőst öljenek meg. Ezt azért választotta Landis, mert azt feltételezte, hogy ez az esemény erős érzelmi reakciókat vált ki, és az arckifejezések univerzálisak lesznek.
A kísérlet eredményei azt mutatták, hogy az önkéntesek arckifejezései változatosak voltak, és nem voltak egyértelműen összefüggésben az érzelmekkel. A kísérletben tanúsított magatartásuk azonban felhívta a figyelmet arra a problémára, hogy az emberek a legképtelenebb dolgok végrehajtására is rávehetők.
A módszertan és az etikai aggályok miatt a kísérletet kritizálták, és a modern szabályozások fényében elfogadhatatlannak ítélték. Landis kísérlete azonban továbbra is emlékeztet a pszichológia történetének olyan időszakaira, amikor az etikai szempontok még nem kaptak ekkora hangsúlyt a kutatásokban.