2 pizza szabály (Ringelmann-kísérlet nyomán)

Ringelmann-hatás: Maximilien Ringelmann azt feltételezte, hogy a csapatmunkába mindenki kevesebb energiát fordít az adott feladatra. Ezt az elméletet sokféleképpen tesztelte, például kötélhúzással és nehéz súlyok emelésével.

Ringelmann-hatás

A kísérletek során az emberek csoportokban dolgoztak, miközben minden alanynak személyesen mérték a teljesítményét. A vizsgálatok eredménye végül bebizonyította, hogy mindenki többet ért el annál, mint amennyi energiát a munkába fektetett. A lényeg tehát az, hogy sokan elveszíthetik a személyes motivációjukat, ha csapatban kell dolgozniuk.

A Ringelmann-hatás egy társas facilitációs jelenség, amely a csoportos tevékenységek során tapasztalható. Az 1913-ban francia agronómusként és pszichológusként dolgozó Maximilien Ringelmann által észlelt hatás azt írja le, hogy minél nagyobb a csoport, annál kevésbé járulnak hozzá az egyének a csoportmunkához, és annál kevésbé teljesítik a kijelölt feladatokat. Más szóval a csoport tagjai általánosságban kevésbé teljesítenek, mint amennyit az egyéni erőfeszítéseik alapján várnánk.

Ringelmann a csoportos szívósság (group endurance) területén végzett kísérletek során fedezte fel ezt a jelenséget. Például megkérte az egyes résztvevőket, hogy húzzanak egy kötelet, és megmérte az egyes és csoportos teljesítményt. Meglepő eredmény volt, hogy minél több ember volt a kötelet húzó csoportban, annál kevesebbet tettek hozzá egyénileg. Ezt az eredményt Ringelmann-effektusként ismerjük el.

Ez a hatás később a szociálpszichológiában és a csoportdinamikában vált ismertté, és további kutatások kibővítették a jelenség magyarázatát. Az egyik magyarázat a szorongás és a koordináció csökkenése lehet a nagy csoportokban, aminek eredményeként az egyének kevésbé érzik, hogy az ő erőfeszítéseik számítanak. Más magyarázatok a csoportbeli szabadító effektust vagy az erőforrások megosztásának problémáit emelik ki.

A Ringelmann-hatás fontos szempont a csoportmunka és vezetés terén, és rámutat arra, hogy a hatékony csoportmunkához szükség van a feladatok és felelősségek egyértelmű meghatározására, valamint a csoporttagok közötti hatékony kommunikációra és együttműködésre.

2 pizza szabály

A „2 pizza szabály” kifejezést Jeff Bezos, az Amazon vezérigazgatója alkotta meg, és az Amazon vállalati kultúrájának egyik alapelveként vált ismertté. A szabály alapelve egyszerű, de hatékony: egy csoportnak annyi tagja kell lennie, hogy egy közös étkezéshez elegendő két pizza legyen. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy csoport nem lehet túl nagy ahhoz, hogy a tagok hatékonyan kommunikálhassanak és együttműködjenek.

Ez a szabály arra ösztönzi a vezetőket, hogy tartsák alacsonyan a csoportok méretét, hogy elkerüljék a felesleges bürokráciát és támogassák a gyors döntéshozatalt. Bezos a következőképpen fogalmazta meg: „Ha egy csoport túl nagy ahhoz, hogy két pizzát fogyaszthasson el egy ebéd alkalmával, az már túl nagy a hatékonysághoz.” Ez a gyakorlati példa arra, hogy az emberek könnyebben együtt tudnak működni, ha a csoportjuk mérete kezelhető.

A 2 pizza szabály három fő előnyt szolgál:

  1. Hatékony kommunikáció: Kisebb csoportok esetén könnyebb fenntartani a hatékony kommunikációt. A tagok közötti információáramlás gyorsabb és átláthatóbb.
  2. Gyors döntéshozatal: Kisebb csoportok rugalmasabban és gyorsabban tudnak döntéseket hozni. Nincs szükség hosszú hierarchiákon keresztül történő jóváhagyásokra.
  3. Felelősség egyértelműsége: Kisebb csoportokban könnyebb kialakítani az egyes tagok felelősségi körét. Mindenki tisztában van a saját feladataival és szerepével.

A 2 pizza szabály az Amazonnál kifejezetten az agilitást és az innovációt segítette elő, mivel a kisebb csoportok hatékonyabban tudtak válaszolni a változó körülményekre és gyorsabban hozhattak stratégiai döntéseket. Az elv azóta más vállalatoknál is népszerűvé vált, mint hatékony módszer a csapatmunka és a hatékony szervezeti működés támogatására.

Legújabb bejegyzések

Szeretettel látjuk az IACM Akadémia nemzetközi színvonalú, egyetemi prémiumminőségű coach képzés SKILLBOX (tudásbázis) blog oldalán is.

Kukkantson be a WEBSHOP-unkba is!

  • Tutorial – Mi az Uncanny Valley és alkalmazása a coachingban?

    1. Rövid válasz egy mondatban Az Uncanny Valley, magyarul „kísérteties völgy”, azt a jelenséget írja le, amikor egy mesterséges vagy közvetített szereplő már…

  • Uncanny Valley starégiák

    A poszt, ahogy az IACM Akadémia oldalán lévő összes bejegyzés jogvédett és az első betűtől az utolsóig IFC licence alatt áll a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában. Az Uncanny Valley jelenség a mesterséges entitások technológiai tervezésében és az evolúciós biológia törvényszerűségeiben gyökerezik. Kognitív idegtudományi és antropológiai keretrendszerben érthető meg igazán.

  • Amikor felmegy a pumpa: Önkontroll – düh, indulat, stratégia, taktika, praktika és a derű

    Forrásalapú esetelemzés a gyötrő emlékek, a rossz elővételezése és a jelen önálló értékének visszaszerzése témájában.

Közzétéve: krisztiberzaczy

Dr. Kollárné Berzáczy (Déri) Kriszti. Nemzetközileg akkreditált mester coach, senior fokozatú mediátor-kiképző tréner, szakkönyvíró, derűnagykövet, ontológus és humánprofilozó. Nevéhez fűződik a magyarországi első coach képzés akkreditációja (2008.). Magyar Coachszövetség kuratóriumi elnöke. A 26 országot átfogó, nemzetközi coachszövetség, az IACM magyarországi titkára. A Pécsi Egyetem KPV Karán működő Alkalmazott Ontológia Kutatóintézet alapító tagja. Tel.: 06 70 631 33 11

Leave a Reply

Discover more from IACM ACADEMY - Humántanácsadói Akadémia

Subscribe now to keep reading and get access to the full archive.

Continue reading

Call Now Button