Ideális csoportlétszám: 15 fő játékos (csoporttag, csapattag).

Figyelmeztetés a trénereknek: Ne mondj többet a feladatról a leírásnál! Ne adj egyéb támpontot a kiválasztható személyekről sem! Kérdésekre ne válaszolj, ne befolyásold a játékot!

Játék menete

1. lépés: A tréner ismerteti a feladatot (lásd: Instrukció).

2. lépés: A tréner bemutatja azokat a személyeket, akik közül választhatnak a játékosok (lásd: Személyek bemutatása).

3. lépés: Minden játékos magában választ 5 főt a lenti lehetőségek közül (lásd: Személyek bemutatása).

4. lépés: max. 4-5 fős csapatokra oszlunk és a csoporttagok, miután már saját elképzelésük szerint kijelölték a választottjaikat, a csoporton belül megbeszélik egymással, kit vigyenek a bunkerbe. Fontos, hogy mindenki szót kapjon és maradéktalanul egyetértsen a kiválasztott személyekben, azaz konszenzus szülessen.

5. lépés: Amikor a csapatok elérték, hogy köztük teljes egyetértés alakuljon ki a kiszemelt személyeket illetően, a csapatok egymással is megvitatják a választásaikat. A csapatokat 1-1 fő csapattag képviselje a vita során! Ha a csapat képviselőjének érvelésével nem ért egyet a csoportja, visszahívhatják és rövid instrukciókkal láthatják el. Csak teljes egyetértés esetén fogadjuk el a bunkerbe kerülők névsorát.

6. Figyeljük meg a leggyakoribb kognitív, gondolkodási hibákat és beszéljük meg a csoporttagokkal miután befejezték az iterációt és átadták a trénernek a megmenekülők listáját! (lásd: Gyakori hibák)

Feladat

Instrukció (feladat leírása): „A Föld egy katasztrófa miatt elnéptelenedik. Lehetőségünk van 10 főből ötöt magunkkal vinni a bunkerbe. Döntsünk róla!”

Választási lehetőségek

Személyek bemutatása:

• Róbert, 23 éves, élsportoló és fegyveres rablásért börtönviselt.

• Klaudia, 19 éves, sztriptíztáncosnő

• Béla bácsi, 66 éves, agrármérnök, nagy gazdaságokat vezetett a pályája során.

• Gizike néni, 57 éves, dadusként és konyhai segítőként, szakácsként dolgozott.

• Tamás, 37 éves, pszichológus és vak.

• Mariann, 32 éves, vállalkozó, logisztikai cégek vezetője (ételszállítás, takarítás).

• Leila, 36 éves, orvosbiológus, mohamedán, 4 gyermekes családanya.

• Olivér, 10 éves, matekzseni, az új Albert Einsteinként emlegetik. Elkényeztetett, elhízott kisfiú.

• Angéla, 33 éves, magyartanár, könyvtáros.

• Zoli, 39 éves, híres rock-zenész, alkoholista.

Gyakran előforduló döntési hibák

Leggyakoribb kognitív hibák:

• AZ ONTOLÓGIA (TÉNYEK ÉS MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK FELTÉRKÉPEZETLENSÉGE
  
  Kiderül, hogy teljesen megalapozatlanul döntöttek a játékosok, ugyanis nem mérték fel a körülményeket és a legalapvetőbb feltételeket sem:
  • Mennyi idő áll rendelkezésre, hogy döntsünk, amíg bezáródik a bunker ajtaja? Mennyi időt vesz igénybe a döntés és az egyeztetés, majd a kivitelezés (a túlélésre kijelöltek összegyűjtése és a bunkerbe juttatása)?
  • Hány bunker van összesen? Ott kik élnek? Hányan élnek? Milyenek a túlélési esélyeik (bunker mérete, felszereltsége, élelem és ellátás)?
  • A csapattagok bemennek a bunkerbe vagy nem számoltak a saját személyükkel? Aki menedéket keresne a bunkerben, tényleg hátrahagyná a családját és a szeretteit? Ezt meg is beszéli velük ma, ha a tréningről hazamegy?
  • Mekkora a bunker, milyen a felszereltsége, hány napra elegendő az étel és az ivóvíz? (Hitler-kori bunker vagy amerikai luxusbunker?)
  • Milyen jellegű katasztrófa történt (ha pl. radioaktív szennyezés érte a Földet, haszontalan Béla bácsi tudása, hiszen a hagyományos földművelés ellehetetlenült!)?
  • Mennyi időt kell a bunkerben tölteni? (Ehhez képest elég a felszereltség? Kibírható-e egy nagyon hosszú bezártság? Van-e értelme túlélni?)
  • Mi lesz a csoport tagjainak (játékosok) és a kiválasztott személyek hozzátartozóival, szeretteivel? Ők is jöhetnek vagy kint maradnak és a kiválasztottak elveszítik őket? Ki akar ilyen áron a bunkerbe kerülni a játékosok közül? Ki igen és ki nem? Indokolják! Ha valaki ilyen áron nem szeretne megmenekülni, feltételezhető-e, hogy pl. Leila hátrahagyja a négy gyermekét? Hogy dönthettek más sorsáról más mérce szerint?
  • Hogy lehet 2 címke alapján dönteni egy ember sorsáról?
  • Figyeljük meg, hogy a hiányzó adatokat kipótolják a játékosok a fiktív kiválasztottakról. Tényként kezelik a feltételezéseiket! Durva hiba!
  • Mások által kipótolt információkat érvelés és vita során megkérdőjelezik, míg a sajátjukat kész tényként kezelik. Durva hiba! Mit lehet tenni ellene? (Csak annyit veszünk ténynek, ami valóban el is hangzik a feladatban, a többit kizárjuk az érvelés során. Hajlandók lennének erre? Érveljenek!)
    
• SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNYEK ÉS AZ OBJEKTÍV VÉLEMÉNYEK ÖSSZEKEVERÉSE
  
  Miután nem állnak rendelkezésre elegendő és releváns tények, hajlandóak a választásukat egy lehetséges szcenáriónak tekinteni és ilyen módon elvetni? Azaz ki tudják mondani, hogy a választásuk csak akkor igaz (és akkor is feltételes módban igaz), „ha és amennyiben az is igaz, hogy… (rendelkezésre álló feltételek)”? Tehát belátják, hogy más forgatókönyvnek ugyanakkora legitimitása lehet? Belátják, hogy tévedhetnek? (Pl. Róbert nem képes gyermeket nemzeni vagy súlyos sportbalesetet szenvedett, ezért rá ilyen szempontból nem számíthatnak?)
• ÉRTÉKRENDSZERBELI HIBÁK, INFANTILIZMUS
  
  Rendszerint választják Róbertet, mert nagyfokú értékeltolódás jellemző (Rózsa Sándorok és a Whiskys romantikus rablóalakjai mitikus, isteni magasságokba emelik a bűnözőket Magyarországon)! reflektáljunk erre (Pl. Korrupcióinfó hatása a mindennapjainkra, a korrupcióra és a politikai élet alakulására!)
  
  Milyen tényadatokra építenek a játékosok érvelésük során, amikor megelőlegezik Róbertnek a bizalmat? Beszéljük meg, mit jelent a tényítélet és mi a különbség a véleményhez képest! Ki mondhat itt tényítéletet (szociológus, kriminálpszichológus, statisztikus)? Beszéljünk arról, sokszor alapozzák a játékosok a döntéseiket kósza véleményeikre és sztereotípiáikra, megalapozatlan megérzéseikre, vak bizalmukra, infantilizmusukra?
  
  Tréner tegye fel a kérdést végső soron: „Képzeljük el, hogy álmaid lakóparkjában kaphatsz egy lakást! Az egyik esetben közvetlen szomszédod egy fegyveres rabló. Másik esetben, konszolidált, kedves szomszédaid lesznek. Mindkét szituációban ugyanaz a luxus lakókörnyezet vár, nincs más eltérés a két verzió között, csak Róbert személye. Melyik lakóparkot választod?” Róbert személyének kiválasztását csak akkor fogadhatjuk el, ha a játékos egyértelműen azt válaszolja, hogy kifejezetten olyan vidéket keres, ahol bűnözőkkel élhet közelségben. Egyébként inkonzisztens (és irracionális) a döntése!
  
  Feltételezhető az is, hogy Róbert nem képes gyermeket nemzeni vagy súlyos sportbalesetet szenvedett, ezért rá ilyen szempontból nem számíthatnak. Mi ebben az esetben az álláspontjuk? Hogyan változtatják meg a döntésüket? Mit jelent a lehorgonyzási heurisztika? Belátják, hogy egy kognitív hiba áldozatai?
• SZAVAK A MANIPULÁCIÓ LEGFŐBB ESZKÖZEI
  
  Gyakran megfigyelhető, hogy a bunker kifejezés a játékosokat a Maslow-piramis aljára repíti és a túlélésben kezdenek gondolkodni. Legfőbb feladatuknak azt tartják, hogy a bolygót ismét benépesítsék. A szavak jelentéshálójának csapdájába kerültek! Gyakran hagyják magukat manipulálni a mindennapokban is? Reflektáljanak erre!
• LOVELY, DE NEM LIKELY TERVEK
  
  Végiggondolták, hogy a Föld benépesítése 5 fővel lehetséges-e egyáltalán? Nézzünk utána! Lásd: Hány fő kell a túléléshez? Beszéljünk arról, hogy kell ellenőrizni azokat az előfeltételezéseinket, amelyekre a döntéseinket alapozzuk!
• CSAK LIKELY (DE NEM LOVELY) TERVEK
  
  Kérdezzünk rá, hogy a párválasztásuk során is ez volt a legfontosabb szempont, hogy benépesíthessék a Földet? Ha nem, szintén inkonzisztens (és irracionális) a szaporodás-elvű döntésük! Gondolkodjunk el azon közösen, mi az emberi élet értelme és vessük össze a feladatban megfogalmazott vagy ki nem mondott vízióikkal!
• BELSŐ INKONZISZTENCIÁK ÉS IRRACIONALITÁSOK
  
  Akik nem választották a kisfiút, azoknak a játékosoknak van-e gyermekük vagy terveznek-e? Hogy tartják összeegyeztethetőnek azt a tényt, miszerint
  • bár fontosak a saját gyerekeik,
  • elismerik, hogy minden felnőtt felelős a kiszolgáltatott gyerekekért,
  • arra törekszenek, hogy gondoskodjanak a fajfenntartásról,
  • nem veszhet el az emberiség nagy eredménye, a kultúra, a tudományok és a művészetek, amik mindannyiunkat megkülönböztet egy krokodiltól, egy csupasz neuronkötegtől,
    … ezt a fiúcskát mégis hagyják meghalni? Hogy lehet ez?! A tréner ne fogadjon el olyan magyarázatokat, melyek a fenti szempontok alól kibúvót és felmentést jelenthetnek!
• A JÖVŐRE VONATKOZÓ JÓSLATAINK HIÁBAVALÓSÁGA
  
  Kérdezzük meg egyesével a játékosokat, hogy vállalnák-e szemtől szemben, hogy közlik a személyekkel, nem őket választották, tehát meg fognak halni?! Miért olyan biztosak abban, hogy nem lennének álmatlan éjszakáik a rossz döntésük miatt? Beszéljünk arról a szociálpszichológiai tényről, hogy az emberek nem tudják előrejelezni a jövőbeni viselkedésüket! Lásd: Trevor ki van rúgva! A tréner vetítse le az epizódot (lásd legalul) és beszéljenek a feladatra vonatkozó következtetésekről!
• A FIKCIÓ ÉS A VALÓSÁG KEVEREDÉSE
  
  Vállalják a döntésük felelősségét a játékosok? Miképpen? Mi a következménye, ha nagyon rossz döntést hoztak? Pl. Róbert mégsem javult meg és fizikai erőszak áldozatává válnak a bunkerlakók? Gyakran hoznak más kárára felelőtlen döntéseket? Hogy fogadja a környezetük az ilyen jellegű tanácsaikat? Mi az ilyen attitűd lehetséges következménye?
• INKOMPETENS DÖNTÉSI HELYZETEK
  
  Kérdezzünk rá, ki szervezett már túlélőtábort és milyen személyes kompetenciákra építenek a játékosok, amikor vállalják, döntenek életről és halálról! Ha nem rendelkeznek tudással, miért vállalják a feladatot? Gyakran szoktak a mindennapokban is olyan munkát végezni, amihez egyáltalán nem értenek? Milyen következményekkel? Jól van ez így? (Mi értelme egyébként a tanulásnak és a kompetencia-fejlesztésnek, ha ezek nélkül is bátran és magabiztosan beleugrunk a problémák közé?) Szoktak túlterheltek lenni a játékosok? Milyen összefüggés lehet az alaptalan túlvállalás, kudarc és a kimerültség, outburning között?
• LEHORGONYZÁSI ÉS KIIGAZÍTÁSI HEURUSZTIKÁK
  
  A kérdések után a tréner javasolja, hogy gondolják át újra, hogy kiket és hogyan választanak ki! Tegye fel a kérdést:
  • ki szeretné újragondolni a választását?
  • inkább húzzanak sorsot, kit visznek a bunkerbe? Milyen előnyökkel jár egy sorsolás? Ki fogadja el és ki nem? Indokolják! Akik nem fogadják el a sorsolást, válaszoljanak ismét a fent feltett szempontokra és oldják fel az ellentmondásokat! A tréner mutassa be a „Tű a szénakazalban”-stratégiát! Ennek ismeretében valóban nem lenne értelmesebb, érdemlegesebb dolga senkinek annál, hogy naphosszat vitatkozzon a kiválasztott ismeretlenek személyéről? Hogy van ez?
  • A tréner vezesse be a heurisztikák, téves heurisztikák fogalmát! Mutassa be a lehorgonyzási és a kiigazítási heurisztikák szerepét! Mutasson rá, hogy ezek a kognitív hibák akadályozzák a játékosokat a döntéseik újragondolásában!
• TERVEZÉS HIÁNYA
  
  Az egyes tréneri kérdésekhez döntés és válaszadás előtt gyűjtsenek információkat, alaposan nézzenek utána, mire alapozzák a játékosok a saját állásfoglalásaikat! Amikor értelmes szempontokat sikerült gyűjteni, beszéljék meg, mi a különbség a (szubjektív) vélemény és az (objektív) tényítélet között! A játékosok felvetései szubjektív vélemények vagy objektív tényítéletek? Az általuk felsorakoztatott indoklást is vizsgáljuk meg ugyanígy! Nézzünk egy konkrét példát arra a felvetésre, hogy 5 játékos benépesítheti-e a Földet!
• KOGNITÍV HIBÁK
  
  A döntési hibákat (kognitív hibák) több formáját ismerhetjük meg a BLOG-ban. Nézzünk utána!
  
  Beszéljük meg, hogy a fenti gondolkodási hibák milyen problémákhoz vezetnek a munkában, magánéletben? Konkrét példákat mondjanak a saját életükből! Mit tesznek ezután ellenük? Nagyon konkrét esetpéldákat, életszituációkat, alkalmazandó új felismeréseket, stratégiákat soroljanak fel, gyakorlati viselkedésmintákat mutassanak be!

Hány ember népesítheti be a világainkat?

Talán 22 ember is elég lenne a Mars benépesítéséhez

Egy új tanulmány szerzői ágens alapú modellekkel vizsgálták, hány emberre lenne szükség egy hatékony marsi kolónia telepítéséhez. Korábbi sikeres, izolált csapatok kooperációjából kiindulva elsősorban a pszichológiai aspektusra koncentráltak, és ez alapján megállapították, ha a megfelelő habitusú emberek jönnek össze, alig több mint 20 is elég egy sikeres Mars-kolonizáláshoz.

A vizsgálat elsősorban a pszichológiára, azon belül is különböző személyiségtípusokra fókuszálva kereste a választ arra a kérdésre, minimum hány ember lenne elég egy marsi küldetés sikeréhez. Az eredmények a Livescience-en is napvilágot láttak, de nem mindenki ért egyet az állításokkal.   

A barátságtalan marsi környezet nem kedvez az emberek letelepedésének, az első gyarmatosítók túlélése a földi utánpótlástól függ majd. De a műszaki és mérnöki feladatok mellett pszichológiai és szociális kihívások is várnak az első telepesekre, hiszen egy kis elszigetelt társaság jó kooperációja sosem könnyű. A tanulmány szerzői ágens alapú modelleket használnak, amit nemcsak a pszichológiában és a szociológiában, de a matematikában és a közgazdaságtanban is sűrűn alkalmaznak, hogy összefüggő jelenségeket (akár társadalmiakat) magyarázzanak.

A modellek segítségével meghatározták azokat a területeket, amiket figyelembe kell venni egy kolónia tervezésénél és javaslatokat tettek a telep minimális kezdő populációméretére. 

Különféle attitűdök

A meghatározásokhoz górcső alá vették a korábbi, elszigetelt környezetben lévő, de jól működő csoportokat (tengeralattjárón, sarkvidéken dolgozókat) vizsgáló kutatásokat és ezek alapján analizáltak négy alapvető személyiségtípust. 

Együttélés szempontjából ezeket a vonásokat vizsgálták:

• kevésbé versengő, kedves, nem agresszív
• szociális, aki jól működik társasági helyzetekben és nyitott másokra
• reaktív, aki nehezen szokja meg a változásokat és inkább reagál, mint kezdeményez
• agresszív-versengő

A kutatók változtatták a típusok számát és variációját különböző feladatok elvégzésekor, mint például szimulált marsi bányászat vagy gazdálkodás. Az eredmények szerint, ha kedves és szociális emberek alkotják főleg a társaságot, akkor 22 is elég egy jól működő kolóniához, de ha több az agresszív és reaktív típus, akkor a jó kooperációhoz növelni kell a létszámot. De a modell annyiban hiányos és kérdéseket vet fel, hogy a kezdeti infrastruktúrát, berendezéseket nem az első 22 lakó építette, telepítette, és már eleve rendelkeznek 7 évnyi energiával egy mini atomreaktorból. Úgyhogy sok mindent készen kapnának, és nekik igazából már csak „viselkedniük kell” és összedolgozni.

A szimuláció a telepesek első 28 évére korlátozódott, és addig tartották sikeresnek, amíg legalább 10 ember életben maradt a küldetés végéig.

Inkább 110?

Marc Salotti, a bordeaux-i IMS laboratórium űrhajózási kutatója azonban kételkedik az elméletben, az ő eredményei szerint minimum 110 fő kell egy kezdő és működő marsi kolóniához. Szerinte ez a négyes tipizálás túlságosan leszűkíti a vizsgálódást, és egy autonóm marsi kolónia felépítéséhez és fenntartásához ennél több, szélesebb körű tudással és készségekkel rendelkező emberre lenne szükség. Ráadásul, ha hosszú távra szeretnénk tervezni a marsi kolóniát, 22 ember génállománya nem lenne elég, felmerülne a beltenyészet problémája, ami csökkentené az ellenálló képességet és növelné a betegségek esélyét. 

Salotti egy 2018-as cikkre is hivatkozik, ami a Földhöz legközelebb lévő csillag, a 4,2 fényévre található Proxima Centauri benépesítését vizsgálta. Ebben azt mutatták ki, hogy a populáció reális méretének meghatározása bonyolult, mivel számos paraméter (meddőség, hirtelen halálesetek, balesetek) játszik szerepet, de legalább 98 főre lenne szükség a sikeres, genetikailag életképes populáció letelepedéséhez. Salotti véleménye szerint hasonló szám lenne ideális egy kezdeti Mars-kolóniánál is.

(Borítókép: Shutterstock)