A „szerendipitás” (serendipity) szó jelentése magyarul a váratlan, szerencsés felfedezések képessége vagy előfordulása. Ez az, amikor valaki valami értékes vagy élvezetes dolgot talál anélkül, hogy azt szándékosan kereste volna. Az ilyen felismerések általában véletlenszerűek, viszont rendszerint nagy jelentőséggel bírnak, például átütő tudományos eredmények vagy egyéb, megdöbbentően új ötletek formájában találkozhatunk velük.
NAGY JELENTŐSÉGŰ VAGY ÖRÖMTELI, VÉLETLENSZERŰ FELFEDEZÉS
A szerendipitás olyan megismerési (kognitív értelemben paradox) pillanatot jelent, amelynek során az ember ráébred valamire annak ellenére, hogy az adott dolog számára azelőtt jelentőséggel bírt volna.
A szó az angol „serendipity” kifejezésből származik. A szótárakban csak az 1970-es évek óta található meg. Horace Walpole XVIII. századi angol író által megalkotott kifejezés a „The Three Princes of Serendip” című meséből ered.
Kép: Horace Walpole
„The Three Princes of Serendip” egy régi perzsa mesegyűjtemény, amelyet Amír Khusrau írt. A történet először Perzsiában, majd később Olaszországban vált ismertté, ahol a XVI. században Cristoforo Armeno fordította le és adaptálta.
Az „The Three Princes of Serendip” történetei mind a váratlan felfedezések és a véletlenszerű szerencsés események erejéről szólnak.
Kép: Amír Khusrau
A történet tartalma
A mese három hercegről szól, akik Serendip (a mai Srí Lanka) királyának fiai voltak. A király úgy döntött, hogy elengedi őket a világba, hagy tanuljanak és szerezzenek bölcsességet. Útjuk során a hercegek számos kalandba keveredtek, és különféle problémákkal találkoztak. Az intelligenciájuk, tudásuk és megfigyelőképességük révén azonban mindig sikerült megtalálniuk a helyes válaszokat, gyakran úgy, hogy közben valami váratlanul hasznos dolgot is felfedeztek.
Népszerű példa a történetből
Az egyik legismertebb történet az elveszett teve megtalálásáról szól. A hercegek összefutottak egy kereskedővel, aki elvesztette a tevéjét. Szóba elegyedtek, majd a beszélgetésük során a főhőseink olyan alapossággal írták le a keresett tevét, mintha látták volna, pedig valójában nem is találkoztak vele. A megfigyeléseik alapján arra következtettek, hogy a teve egyik oldala sánta, egyik szemére vak, és az egyik oldalán mézet, a másikon vajat cipelt. A kereskedő először azt hitte, hogy a hercegek ellopták a tevéjét, de később kiderül, hogy a megállapításaikat pusztán az út menti nyomokból és jelekből következtették ki.
A tanulság: abdukcióval a szerendipitásig
A mese legfőbb tanulsága a figyelem és a megfigyelés fontossága (percepció: észlelés), majd az alapos elemzés és helyes következtetés (kognició: értelmezés), végül a jó magyarázat megtalálása (tervvisszafejtés). Ez a designgondolkodás (design thinking: tervezői gondolkodás) algoritmusa és az abduktív gondolkodás forrása, a tudomány és mindennemű felfedezés logikája.
Abdukció mikéntjéről és jellegzetességeiről itt olvashatsz bővebben: Blog.
Ha érdekel, hogy gondolkodnak a nagy designerek és kreatívok, tanulj az IACM AKADÉMIÁN designgondolkodást!
Honnan tudták, milyen a teve? Hogy is van ez?
A hercegek és a gyűrű
Történet
A három herceg a városba érkezve immár egy kétségbeesett asszonyra lett figyelmes. A nő elpanaszolta nekik, hogy elvesztette a gyűrűjét, amely számára különös értéket képviselt. A hercegek, akik híresek voltak megfigyelőképességükről és bölcsességükről, felajánlották a segítségüket.
Kutatásaik során észrevették, hogy az asszony háza közelében, ahova a nyomok vezettek, egy frissen feltúrt földkupac tornyosult. Emellett felfigyeltek arra is, hogy a közelben lévő fákról néhány levél hiányzott, és a fák ágai különös módon hajlottak ugyanabba az irányba.
Megoldás
A hercegek következtetéseket vontak le a legkülönfélébb jelekből. Úgy vélték, hogy egy madár lehetett az, amelyik elcsente a gyűrűt, és a fák ágai közé rejtette. A fák levelein ugyanis jellegzetes madártollakra bukkantak. Miután alaposan átvizsgálták a lombokat és a növény környezetét, meg is találták a kincset.
Tanulság
Ez a történet is jól példázza a szerendipitást: a hercegek nemcsak hogy megtalálják az asszony gyűrűjét, de újra bebizonyítják kivételes képességeiket a részletek és összefüggések felismerésében.
Vissza a tevés storyhoz!
A hercegek megfigyelései
A hercegek a következőket közölték a kereskedővel:
- A teve egyik szemére vak.
- A teve egyik oldala sánta.
- A teve egyik oldalán mézet, a másik oldalán vajat cipelt.
- A teve hátán egy terhes asszony ült.
A fickó igen meglepődött és azt gondolta, hogy a hercegek ellopták a tevéjét, mert hogyan is adhattak volna ilyen lélegzetelállítóan pontos leírást róla? A hercegek azonban tagadták, hogy látták volna a tevéjét, és elmagyarázták, hogyan jutottak a következtetéseikre.
A megfigyelések magyarázata
- Vak szem: A hercegek észrevették, hogy az út menti növényzet csak az egyik oldalról volt lelegelve. Ebből arra következtettek, hogy a teve egyik szemére vak lehet, mert nem látta a másik oldalon lévő növényeket.
- Sánta láb: A hercegek az út porában különböző mélységű lábnyomokat találtak. Az egyik lábnyom mindig sekélyebb volt, ami arra utalt, hogy a teve egyik lába sérült vagy sánta.
- Méz és vaj: A hercegek apró cseppeket és nyomokat találtak az úton. Az egyik oldalon mézcseppeket, a másikon vajnyomokat találtak. Ebből arra következtettek, hogy a teve egyik oldalán mézet, a másikon vajat cipelt.
- Terhes asszony: A hercegek egy helyen észrevették, hogy a teve hátán levő terhet valahol letették. Valószínűleg egy terhes asszony szállt le róla, aki rövid ideig megpihent. Az asszony körvonalai a homokban nyomot hagytak.
Megoldás
A hercegek megfigyelései és következtetései alapján a kereskedő rájött, hogy a hercegek nem látták a tevéjét, hanem kivételes megfigyelőképességük segítségével vonták le a következtetéseket. Hamarosan a kereskedő megtalálta a tevéjét, és elismerte a hercegek zsenialitását.
NINCS ABDUKCIÓ KOMPETENCIÁK NÉLKÜL
Ez a történet is a részletekre való figyelem és a logikus következtetések fontosságát hangsúlyozza. A hercegek képességei révén bebizonyosodik, hogy az éles megfigyelés és a gondos elemzés milyen messzire vezethet a problémák megoldásában, és hogyan lehet eközben akár szerencsés felfedezéseket is tenni.
Szerendiptás és az abdukció kapcsolata
Ha érteni szeretnéd, mi módon működik a gyakorlatban az abdukció, azaz az izgalmas felfedezések logikája, nézz Serlock Holes filmeket, Akatha Cristie és Columbo történeteket!
Olvass tovább az abrukcióról szóló írásunkban: Mi is az az abdukció?
Jobb agyféltekéd helyett használd az abduktivitást!
Te is ismerj fel fontos összefüggéseket és légy a legjobb tanácsadó!
Egy film
A hasonló című filmnek (Serendipity) nem sok köze van a szó eredeti jelentéséhez, de a szép kockák, vizuális élmény miatt mégis ajánljuk: VIDEA
Egy kis ízelítő
A szerendipitás receptje
- derűs életszemlélet
- nyitottság, kíváncsiság
- kihívás- és cselekvésközpontú élet
- minőségi inspirációs források
- alapos megfigyelőképesség és lényeglátás
- kompetenciák (tanulás, tudás), mellyel a megfigyelések okos elemzései lehetővé válnak
- abduktív gondolkodás (sajnos nem tanítják a közoktatásban)
Szerendipitás mindenütt!
A serendipitás, vagyis szerendipitás fogalom nem csak a mesékben és irodalomban jelenik meg, hanem a tudományban, technológiában és mindennapi életben is jelentős szerepet játszik. Íme néhány további érdekes tény és példa a szerendipitásról:
Tudományos és technológiai felfedezések
Számos jelentős tudományos és technológiai felfedezés szerendipitás eredménye:
Penicillin
Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel a penicillint, amikor egy petri csészén véletlenül penészgomba nőtt. Fleming észrevette, hogy a penész elpusztította a baktériumokat a környezetében, ami a világ első antibiotikumához vezetett. Felfedezéshez új jutott el, hogy Fleming az általa tenyésztett baktériumkultúrák egyikében elpusztult baktériumokat vett észre, amit egy véletlenül odakerült penészgomba okozott (rátüsszentett a Petri-csészékre, s az orrváladéka feloldotta a baktériumtelepeket).
Röntgensugárzás
Wilhelm Conrad Röntgen 1895-ben fedezte fel a röntgensugárzást, miközben katódsugárzási kísérleteket végzett. Röntgen észrevette, hogy a sugárzás át tud haladni különböző anyagokon, és véletlenül felfedezte a röntgenképalkotás alapját.
Post-it jegyzetek
A 3M mérnöke, Spencer Silver 1968-ban véletlenül egy gyenge ragasztót fejlesztett ki, amely nem volt alkalmas erős kötésre, egyben könnyen eltávolíthatónak tűnt. Kollégája, Art Fry később rájött, hogy ez a ragasztó ideális az egyszerűen áthelyezhető jegyzetekhez, így megszülettek a Post-it lapok.
Irodalom és művészet
A serendipitás a humántudományok és a kultúra területén is, azaz mindennemű kreatív folyamatban tettenérhető.
Irodalmi inspiráció
- Számos író és költő számolt be arról, hogy véletlen események, találkozások vagy olvasmányok inspirálták őket. Például Samuel Taylor Coleridge „Kubla Khan” című versét egy álmából származó látomás alapján írta meg.
Művészeti technikák
- Az impresszionisták és más művészek gyakran kísérleteztek új technikákkal és anyagokkal, ami véletlen, de lenyűgöző eredményekhez vezetett. Jackson Pollock híres csepegtetős festési technikája is részben véletlen felfedezések és kísérletezések eredménye volt.
Mindennapi élet
A szerendipitás a mindennapi életben is gyakran előfordul:
Véletlen találkozások
Az életben gyakran történnek véletlen találkozások, amelyek fontos kapcsolatokat és lehetőségeket eredményeznek. Például egy új munkahely vagy barátság születhet a spontán, véletlen beszélgetésekből egy rendezvényen vagy akár egy közösségi oldalon.
Új hobbi vagy érdeklődési kör
Sokan találnak új hobbit vagy érdeklődési kört egy nem tervezett esemény vagy felfedezés révén. Egy spontán múzeumlátogatás vagy egy véletlenül talált könyv új szenvedélyt ébreszthet bárkiben.
A serendipitás értéke
A serendipitás különleges értékkel bír, mert segít felfedezni új lehetőségeket, inspirációt nyújt, és váratlanul gazdagítja az életet. A szerencsés véletlenekre való nyitottság és a kíváncsiság elősegíti a serendipitás előfordulását. Az ilyen felfedezések gyakran innovációhoz, új ötletekhez és jelentős előrelépésekhez vezetnek.