Koincidencia- veled is megtörtént már? Gondolsz valakire, akit már évek óta nem láttál, és másnap véletlenül összefutsz vele az utcán vagy egy üzletben. Te és egy barátod egyszerre küldtök üzenetet egymásnak. Ugyanaz az ötlet jut eszetekbe anélkül, hogy előtte egyeztettetek volna. Álmodsz valamiről, ami másnap valósággá válik…
Egy híres anekdota a misztikus egybeesésről
Carl Gustav Jung, svájci pszichiáter éppen egy neurotikus hölgy álomanalízisét végezte, miközben a hölgy megemlítette, hogy álmában egy aranyszínű szkarabeuszbogár jelent meg. Rögtön ezután Jung egy koppanásra lett figyelmes az ablakon, majd amikor kinyitotta egy zöldarany európai szkarabeuszbogár esett be rajta. Jung a bogarat a hölgy felé nyújtotta és a következő szavakkal adta át: „Íme hölgyem az Ön SZKARABEUSZA!”
A történet még megemlíti, hogy a beteg állapotában innentől gyökeres javulás állt be, ami szimbolikusan a szkarabeusz élettel és újjászületéssel kapcsolatos jelentésével is egybevág.
Koincidencia
Véletlenszerű egybeesések
A „koincidencia” szó jelentése egybeesés vagy véletlen egybeesés, amely két vagy több, látszólag összefüggő esemény egyidejű megtörténtét jelöli, anélkül hogy közöttük valódi ok-okozati kapcsolat állna fent.
A koincidenciák figyelemre méltóak vagy meglepőek, mert látszólag összefüggenek egymással, még ha valójában nincs is logikus és egyértelmű viszony közöttük. Például ha valaki éppen egy régi barátjára gondol, és az illető abban a pillanatban felhívja őt telefonon, ez egy koincidencia.
A koincidenciák a mindennapi élet részei, és sokan gyakran különleges jelentőséget tulajdonítanak nekik, noha azok igazából csak puszta véletlenek.
Megtörtént esetek
Lincoln és Kennedy gyilkosságok
Abraham Lincoln amerikai elnököt 1865-ben, John F. Kennedyt pedig 1963-ban gyilkolták meg. A két eset között számos furcsa egybeesést találtak:
Lincoln és Kennedy utódja is Johnson volt (Lincolné Andrew Johnson, Kennedyé Lyndon Johnson).
Mindetten délről származtak, és szenátorként szolgáltak.
Mindkét elnököt pénteken lőtték meg, és mindannyiukat fejen találták.
Lincoln a Ford Színházban, Kennedy pedig egy Lincoln márkájú autóban lett a halálos merénylet áldozata.
Kennedy titkárát Lincolnnak (Evelyn Lincoln) nevezték.
Mark Twain születése és halála
Mark Twain és Halley-üstökös közötti híres koincidencia az irodalom és a csillagászat történetének egyik legérdekesebb összefonódása. Twain 1835. november 30-án született, nem sokkal azután, hogy a Halley-üstökös elhaladt a Föld mellett 1835-ben. Twain maga is gyakran utalt erre a tényre, és előre megjósolta, hogy akkor fog meghalni, amikor az üstökös visszatér.
„Jöttem a Halley-üstökössel 1835-ben. Jövőre ismét jön… és számítok arra, hogy vele együtt távozom.”
A Halley-üstökös ismét megjelent a Föld közelében 1910-ben, és Mark Twain 1910. április 21-én, egy nappal az üstökös legközelebbi elhaladása után halt meg. Twain híresen azt mondta:
Jefferson és Adams halála
Thomas Jefferson és John Adams elnökök mindketten 1826. július 4-én haltak meg, éppen az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat 50. évfordulóján. Ez a tény önmagában is rendkívül különleges, tekintve, hogy ők ketten a dokumentum legfontosabb szereplői. Jefferson a szövegét fogalmazta, míg Adams erőteljesen támogatta annak elfogadását. Ez a történelmi egybeesés szimbolikus erővel bír, mivel Jeffersonra és Adamsre, az Egyesült Államok alapító atyáira az amerikai függetlenség kikiáltásának kiemelkedő alakjaként tekintünk. Halálukkal szimbolikusan megpecsételték életművüket és az általuk képviselt eszméket.
9/11, Titanic és a Titán tragédiái
2000. június 5-én egy „The Lone Gunmen” című televíziós sorozat pilot epizódjában szerepelt egy jelenet, amelyben egy repülőgép New York City egyik tornyába ütközik. Különös módon, alig több mint egy évvel később, a 9/11-es terrortámadás során valóban megtörtént egy hasonló esemény.
Morgan Robertson 1898-ban megírta Futility, or the Wreck of the Titan című regényét, amelyben egy Titan nevű óriás hajó elsüllyed egy jéghegynek ütközve. 1912-ben a Titanic hajó hasonló módon süllyedt el, majd a közelmúltban a roncshoz leszálló tengeralattjáró, a Titán is odaveszett.
És az igazság…
Koincidencia, azaz a véletlen egybeesések valójában csak látszólagos összefüggések
Koincidencia kifejezést előszeretettel használjuk a természettudományokban, ami események látszólagos ok nélküli egyidejű fellépését, véletlen egybeesését jelöli. Egyik ismert előfordulása a PET CT orvosdiagnosztikai berendezésekkel kapcsolatos, ahol kör alakban elhelyezett ún. koincidencia detektorok érzékelik az egymással szemben 180°-ban egyszerre becsapódó részecskéket. Akár véletlen is lehetne az egyidejűség, de nem az, mert tudjuk az okát: egy pontból és egymással szemben indultak el a detektált fotonok (pozitron-elektron annihiláció).
Jól látható, hogy gyakran túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítunk a koincidenciáknak, azt feltételezve, hogy van valamilyen mélyebb jelentésük vagy céljuk, holott sokszor egyszerűen csak véletlenek vagy a hozzá nem értésünk következményei. A misztikumra való fogékonyságunk elragad minket és érzéketlenek leszünk bizonyos ténybeli eltérésekkel szemben, amiket leginkább elhallgatunk vagy egyszerűen eltorzítunk és kiigazítunk.
Egy tipikus torzítás a koincidencia szolgálatában
Lincoln és Kennedy esetében közkeletű koincidencia, hogy mindkét politikus felesége elveszítette gyermekét mialatt a Fehér Házban éltek. Az állítás halvaszületési vagy csecsemőágyi tragédiát sejtet – ez azonban csak Kennedyék esetében igaz. Lincoln valójában két gyermekét vesztette el: a kis Edward Lincoln tuberkolózisban hunyt el 1850-ben, a negyedik születésnapja előtt, tizenegy éves fia, Willie pedig hastífuszban a Fehér Házban töltött első év végén. Kennedy 1963-ban megszületett koraszülött gyermeke a világrajövetelét követő második napon meghalt. Kennedynek azonban három gyermek adatott, két fiú és egy lány – közülük ketten érték meg a felnőttkort.
Egybeesések megdönthetők
Valószínűség
Ha elegendő számú eseményt vizsgálunk, előbb-utóbb találkozunk olyan egybeesésekkel, amelyek rendkívülinek tűnnek, de valójában csak a statisztikai valószínűség miatt következnek be.
Mintakeresés
Az emberi agy hajlamos mintákat keresni még ott is, ahol nincsenek. Ez azt eredményezi, hogy gyakran látunk kapcsolatot két véletlen esemény között, még akkor is, ha valójában nincs közöttük ok-okozati összefüggés.
Szelektív figyelem
Az emberek gyakran figyelmen kívül hagyják azokat az eseteket, amikor nincs koincidencia, de felnagyítják azokat az eseteket, amikor véletlen egybeesést tapasztalnak. Ez a szelektív figyelem azt a hamis benyomást keltheti, hogy a koincidenciák gyakrabban fordulnak elő, mint valójában.
Nagy számok törvénye
Minél több esemény történik, annál valószínűbb, hogy ezek között találunk különös egybeeséseket. Például, ha sok emberrel találkozunk, nagy eséllyel lesz köztük valaki, aki ugyanazon a napon született, mint mi.
Emlékezeti torzítás
Hajlamosak vagyunk emlékezni azokra a koincidenciákra, amelyek meglepőek vagy érdekesek, miközben elfelejtjük azokat, amelyek nem tűnnek különlegesnek. Ez felerősíti a jelentőségüket a szemünkben.
Félreértés
Az emberek hajlamosak alábecsülni a véletlenszerűség hatását. Sokszor úgy gondoljuk, hogy a véletlenszerű események egyenletesen oszlanak el, pedig valójában véletlen folyamatoknál gyakran tapasztalhatók „fürtösödések” vagy látszólag különleges minták.
Láss tisztán!
Kammerer egy figyelemre méltó gondolatát szeretném idézni. Kammerer azt mondja, hogy azok a koincidenciák, amelyeket véletlenül megfigyelhetünk, csupán a jéghegy csúcsát képezik, mert kultúránk és neveltetésünk arra szoktatnak, hogy a „Sorozatosság” mindenütt jelen lévô megnyilvánulásait figyelmen kívül hagyjuk. Kammerernek természetesen igaza van; a tudatunk alaposan megszűri azt a mérhetetlen mennyiségű adatot és összefüggést, amivel a külvilág bombáz bennünket. Hogy ez valóban így van, arról meggyőződhetünk egyes, szélsőséges tudatállapotokban (fáradtság, részegség vagy betegség), amikor ez a mechanizmus meggyengül. Ha fáradtak vagyunk, váratlan, bosszantó vagy nem kívánatos asszociációk gyötörnek; a részeg társaság viccei mindent mindennel összefüggésbe hoznak; egyes pszichózisokban pedig az összefüggések már az egész világot behálózzák.
A szabadjára engedett és megalapozatlan, vélt kapcsolatok nem ritkán a szélhámosság eszközeivé válnak. Az egyik legjobb példa erre a „piramis titkainak elmélete”, amikor a Kheopsz-piramis adatai között fedeznek fel meghökkentő összefüggéseket. Martin Gardner könyvében könnyedén bebizonyítja, hogy bármely, véletlenül választott adathalmazból (ő a Washington-emlékmű információit használja) a legfantasztikusabb összefüggéseket préselhetjük ki.
Ha hasonló érdekes összefüggésekről szeretnél tanulni és többet megérteni az emberi működésből, tarts velünk és tanuljunk együtt az IACM Akadémián!