Toronyépítő gyakorlat
Ezt a játékot nemcsak profi szakembereknek ajánlom, hanem családoknak és pároknak is. Egy értelmes önismereti és kooperációs készségeket fejlesztő, esetleg egyszerűen megoldható konfliktushelyzetek megértésére irányuló társas feladat nyárra vagy a nyugisabb mindennapokra.
Tréneri kockákkal (egyszerű fakockákkal) tornyot építenek a játékosok. Egyetlen ember épít, a többiek segédkeznek.
Aki a tornyot összerakja, csukott szemmel vesz részt a közös munkában és a folyamat során nem szólalhat meg. A segítők beszélhetnek az építőhöz és más résztvevőkhöz is, de nem érhetnek a kockákhoz.
A csapattagok fiktív karaktereket vesznek fel egy-egy elképzelt szituációhoz illeszkedve: az építő személyre azt mondjuk: „dolgozó” vagy „gyerek”. A segítők a különböző szintű „vezetők” vagy „szülők”. Az értékelésnél azt is figyelembe vesszük, mennyire tudtak a szerepüknek megfelelően helyt állni az érdekeltek.
Előnye, hogy nincs nagy eszközszükséglete és a feladat könnyen érthető, végtelenül egyszerű, így ügyesen illeszthető a legkülönfélébb koncepciókhoz, coaching programokhoz és tréningtémákhoz.
Ideális csoportlétszám: 1-6 fő játékos (csoporttag, csapattag).
Toronyépítő feladat- párkapcsolatgazdagító és rálátást segítő társasjáték
- ÉPÍTKEZÉS
- FELVÉTEL
- MEGBESZÉLÉS
Mit tanulhatunk belőle?
Néhány szempont a végtelenből. Folytasd a sort! Válassz újabb szempontokat! Fedezd fel önmagad és a társas viszonyaidat!
ÉNKÉP FOGSÁGÁBAN
Megfigyelhetjük, ki, mennyire önazonos. Képes-e lelazulni, rögtönözni, játszani, a szereputasítást követni, motiválni, együtt örülni, vagy ragaszkodik a fiktív énképéhez.
BIZONYÍTÁSI KÉNYSZER
Képet kapunk arról is, kinek mit jelent játszani. Aki a szó hallatán leizzad és az élet minden pillanatában bizonyítani akar valamit, roppant fárasztóvá válhat egy közösség számára.
PRIORITÁS HIÁNYA
Szomorú tény, hogy sokan beugranak olyan feladatokba (véresen komolyan is veszik), amik a legkisebb mértékben sem befolyásolják a sorsuk alakulását és az életminőségük javulását.
MAGÁNYOS HARCOS
Rálátást szerezhetünk, ki mennyire képes elfogadni a segítséget, megköszönni, együttműködni, megosztozni a feladatokban és a sikerben vagy amatőr „Szellemkutya” (l.: film).
PROBLÉMAKERÜLÉS
A probléma (feladat, kihívás) jó dolog, alkalom a tanulásra. Aki ezt elutasítja, megúszásra törekszik, kihúzza magát, áthárítja a munkát és a felelősséget, nem a közösség embere.
BOLHÁBÓL ELEFÁNT
Aki kínlódik, sóhajtozik, kiveri a víz, remeg a keze, hajlamos a dolgokat démonizálni, nagy feneket keríteni, bolhából elefántot csinálni. Van, aki nyugtatót szed, ő nyugtalanítót.
KOCKÁZATKERÜLÉS
Aki a tréner által bemondott átlaghoz igazítja a vállalását („általában az emberek 14 kockát tesznek egymásra sikeresen”), lemarad a kihívások nyújtotta eufóriából, elkerüli őt a flow.
BULLSHITTEL TÁPLÁLKOZNI
Meg kell tanulni megkülönböztetni a bullshitet, giccset, kamut, blöfföt, szubjektív véleményt az alátámasztott ( pl. statisztikák, releváns szakértői állásfoglalások) tényítéletektől!
EQ ÉS RQ HIÁNYA
Lássuk, ki mire megy az empátiájával és a rendszerhányadosával! Ki mennyire képes stratégiákban gondolkodni és másokra ráhangolódni?
AL-ÉNEK HIÁNYA
Fontos tudni, ki milyen al-Énekkel rendelkezik. Aki folyton „egy regiszteren játszik”, csak egy szerepből képes viszonyulni az élet kihívásaihoz, kevéssé tűnik reziliensnek.
HATÁRÁTLÉPÉS
Ne nyúljunk át egymás felett! Csak akkor szóljunk más dolgába, ha 1, szakértőnek tekintjük magunkat az adott témában és 2, felelősséget is vállalunk a beavatkozásainkért!
REZILIENCIA HIÁNYA
A rugalmas alkalmazkodóképességgel megáldott emberek jobban tűrik a stresszt, sikeresebben teljesítik a kihívásokat és jobban élvezik az életet (wellbeing).
Figyelemfelhívás a trénereknek:
A játék több változatban is elképzelhető attól függően, hányan vesznek részt és milyen szakértői keretek között hajtjuk végre a gyakorlatot (life coaching, business coaching, önismereti tanácsadás, párterápia, team coaching, tréning, általános mediáció, kamasz-szülő(k), iskolai mediáció).
Trénerként, játékvezetőként ne mondj többet a feladatról a leírásnál! Ne adj egyéb támpontot! Kérdésekre ne válaszolj, ne befolyásold a játékot, saját ontológiáddal ne szennyezd a kivitelezést!
Ne legyenek előfeltételezéseid, prekoncepcióid! Ne láss bele a teljesítésbe olyat, ami nincs! Ne projektálj! Ne pszichologizálj! Hangsúlyozom, ne várj jó vagy rossz „megoldást”! Ne szégyeníts meg senkit, ne stigmatizálj!
Legkevésbé sem számít, valójában hány kockát képesek egymásra helyezni a résztvevők, mert ez önmagában egyébként is óvodás szint.
A játék értékelésére elegendő időt hagyjunk! Nem a feladat és nem a játék a tét, hanem az értékelés módja és minősége (fogalmi keretek, elemzési szempontok, új megfontolások, stratégiák, praktikák)! Ez persze minden tréneri feladatra igaz. Készülj fel alaposan és gondold át előre a programot, mi az a koncepció (új megfontolás), amire ki fogod futtatni a játékot! Ehhez használd a könyvben szereplő stratégiákat: Dr. Kollár József – Dr. Kollárné Déri (Berzáczy) Kriszti – Dr. Mák Kornél: Derűterápia, avagy a hajótörés művészete (17 derűstratégia című fejezetét)!
T-tréninget hajts végre, ami azt jelenti, rugalmasan kapcsolódj a gyakorlat során tapasztalt viselkedésekhez, speciális cselekvési és érzelmi mintákhoz, és az esetleges furcsaságokhoz! A tréner mindig többet tudjon az adott feladatnál!
Rólunk
IACM AKADÉMIA A T-TRÉNINGEK SPECIALISTÁJA
350+
ESEMÉNY
1000+
RÉSZTVEVŐ
45+
ELŐADÓ
19
ÉVNYI GYAKORLAT
Elméleti háttér
Mi az a T-tréning?
Teljesítmény-tréning, angolul T-Group Training egy csoportos képzési módszer, amely a csoportdinamikára és az emberi kapcsolatok fejlesztésére összpontosít. A T-tréningek célja, hogy a résztvevők jobban megértsék magukat és másokat, valamint fejlesszék az interperszonális készségeiket.
A T-tréning a második világháború után alakult ki az Egyesült Államokban, és a társadalomtudós Kurt Lewin munkásságához kapcsolódik. Lewin egyebek mellett tanulmányozni kívánta a csoportdinamikát és az emberek közötti, jellegzetes viselkedési mintákat.
T-tréning jellemzői
Visszejelzés és interakció
A tréning során a csoport tagjai különböző helyzetekben lépnek egymással interakcióba, hogy megismerjék és megértsék maguk és mások reakcióit. A résztvevők visszajelzést kapnak egymástól gondolkodásmódjukról, a viselkedésükről és kommunikációjukról, ami segíti a személyes fejlődésüket.
Fókusz az „itt és most”-on
A T-tréning az adott helyzetekre és azokban mutatott viselkedésmintákra, cselekedetekre, gesztusokra, érzelmekre, heurisztikákra, kognitív hibákra összpontosít. Nem extrapolálunk (nem vetítjük ki jelenben mutatott dolgainkat a múltra vagy más helyzetekre, nem általánosítunk).
Kevésbé strukturált
Nem vezetett és lazán strukturált a formátuma. A tréningek általában kevés előre meghatározott elemmel (pl. minimális mennyiségű szabály, egyszerű feladatok) és eszközzel rendelkeznek, ami lehetőséget ad a spontán szituációk kialakulására, kéthurkú és deutero tanulásra és az önfejlődésre.
Toronyépítő játék változatai
1 fő esetén: 1 fő coachee/ játékos és a coach.
Alkalmazási területek: life coaching, business coaching, önismereti tanácsadás.
2 fő esetén: 2 fő coachee/ játékos. Szerepük szerint: 1 építő (becsukott szemű játékos, „dolgozó” vagy „gyerek”), 1 közvetlen irányító („csoportvezető” vagy „szülő”).
Alkalmazási területek: life coaching, business coaching, önismereti tanácsadás, párterápia, kamasz-szülő mediáció.
3-6 fő: 4 fő coachee/ játékos. Szerepük szerint: 1 építő (becsukott szemű játékos, „dolgozó” vagy „tanuló”), 1-2 fő közvetlen irányító („csoportvezető” vagy „szülő(k)”), 1 fő „felettes”/ „mentor” vagy „szaktanár”, 1 fő vezető („műszakvezető” vagy „osztályfőnök”), 1 fő legfelsőbb szintű vezető („elnök-vezérigazgató” vagy „iskolaigazgató”).
Alkalmazási területek: life coaching, business coaching, tréning, team coaching, önismereti tanácsadás, párterápia, általános mediáció, kamasz-szülő(k), iskolai mediáció.
Toronyépítő játék eszközigénye
- 1 doboz tréneri kocka (fakocka)
- 1 asztal
- 1 sál, amivel bekötjük az építő szemét
- 1 képrögzítő eszköz (filmre vesszük a játék folyamatát)
- 1 videólejátszó eszköz, vetítő (a felvételt együtt elemezzük a játékosokkal)
- 1 flipchart tábla a kiértékeléshez
Toronyépítő játék időtartama
60 perc szünet nélkül. Ha többen játszunk, több csoportot is alakíthatunk és összehasonlíthatjuk a teljesítéseket. Az új csoportokba nyugodtan választhatunk olyan játékosokat is, akik már szerepeltek egy előző fordulóban vagy ismerik a feladatot.
I. 15-20 perc játékidő
II. 40 perc értékelés
Toronyépítő játék menete
- Kiválasztunk egy személyt, aki csukott szemmel felépít egy tornyot a fakockákból.
„Képzeljük el, hogy egy komoly infrastruktúra megvalósítására vállalkoztatok. A nagyszabású projekt első elemét ti készítitek el, egy többszintes tornyot húztok fel, amit fakockák jelképeznek.”
Megmutatjuk neki a fakockákat és az építéshez használt asztalt. Elővesszük a kendőt és jelezzük, hogy ezzel be fogjuk csukni a szemét a játék időtartama alatt, vagyis „vakon” fog építkezni.
Az a játékos, aki épít a feladat közben nem beszélhet. - Kijelöljük a többi játékost is és kiosztjuk számukra a feladatbeli szerepeket (l.: az idézőjeles szerepek fent). Bátran kitalálhatunk új alapszituációt és karaktereket is. Akik instruálják, segítik az építkezést, nem érhetnek az elemekhez, de szabadon beszélhetnek egymáshoz és az építőhöz is.
- Mikor mindenki számára világos a feladat, feltesszük a központi kérdést az építő személynek az alábbi módon:
„Általában az emberek 14 kockát tudnak egymásra helyezni anélkül, hogy összedőlne a torony. Te mennyit vállalsz?”
A blöff átlagértéket szabadon növelhetjük vagy csökkenthetjük aszerint, hogy elég magabiztos-e az építő és a csoporttagok. - Amikor már az építő játékos elvállat egy bizonyos szintmagasságot, a többieket is megkérdezzük:
„Általában az emberek 14 kockát tudnak egymásra helyezni anélkül, hogy összedőlne a torony. Hallottad, mennyit vállalt az építő. Te mennyit mondanál?”
Itt egy iterációt kezdeményezünk a csoporttagok között és megvárjuk, hogy konszenzus szülessen. - Elkezdődik az építés. Addig tart, amíg a torony stabil marad vagy az építő játékos meg nem állítja, esetleg fel nem adja. Hagyhatjuk, hogy túlteljesítsék a vállalásukat. Ne felejtsük videón rögzíteni a játékot! Onnan kezdjük felvenni, amikor kiválasztjuk a csapattagokat és ismertetjük a feladatot!
- A tréner a flipchart táblára felviszi azokat a pontokat (1-10-ig terjedő skálán legjobb a 10-es érték), amiket megadnak a kérdéseire a résztvevők (először mindig az építőt kérdezzük):
-
- Mennyire vagy elégedett a befektetett munkáddal? Mekkora részed van az eredményben? Mennyit köszönhet neked a csapat?
- Mennyire vagy elégedett a feladat eredményével?
- Mennyire vagy elégedett a saját teljesítményeddel?
- Min tudnál javítani? Mennyit adnál a saját teljesítményedre, ha most újrakezdhetnénk és megismételhetnénk a játékot?
- Mennyire vagy elégedett a többiekkel? (Pl. mennyire aktívan játszottak, ügyesnek bizonyultak-e a segítségeik, jól motiváltak-e, jól együttműködtek-e?)
- Mennyire érezted jól magad a játék során?
- Mennyire érezted kreatívnak magad?
- Mennyire irányítottad a játékot?
7. Keressünk összefüggéseket az adott pontozások között! Pl. aki kis aktivitást mutatott, kevésbé elégedett. Az összefüggések ismeretében milyen megállapításokra és következtetésekre jutunk?
8. A játékról készült videót levetítjük és „kockáról-kockára” elemezzük. Pl. Miért ijedt meg az építő játékos a feladattól? Óvodás korában nem szerzett tapasztalatokat az építőkockákkal? Miért tart egy játéktól? Mi volt számára a tét? Mit tekintett eredménynek? (Pl. kockákat egymásra rakni valóban érdemi kihívás?) Az eredmény mennyire töltötte el elégedettséggel? Keressen összefüggéseket!
Toronyépítő játék elemzési szempontjai
Mit figyelhetünk meg? Néhány bevezető szempont:
1. Hogyan állnak a játékosok a kapott feladathoz?
o Figyelembe vették-e a körülményeket (pl.: billegő asztal, messze/ túl
közel van a szék…)
o Együttműködő-e az építő játékos vagy egyedül akar boldogulni? Mennyire figyel a többiekre?
2. Miként viszonyulnak a blöff statisztikai adathoz?
Felismerik-e, hogy nem hagyatkozhatnak rá? Mennyire befolyásolják egymást a vállalásaikban?
3. Hogyan tervezik meg a feladatot?
Megbeszélik-e előzetesen, hogy mit és hogyan fognak csinálni? Ki, miért felelős, kinek, mi a dolga? Kitűznek-e indikátorokat? Megállnak-e egyeztetni és értékelni? Hogyan motiválják egymást és az építő játékost?
4. Néhány nagyon gyakran előforduló hiba:
Tervezés hiánya
Kognitív hibák (pl. téves heurisztikák)
Inkompetens döntési helyzetek
További ötletekhez szemezgess a Kit vinnél a bunkerbe? játék értékelési szempontjai közül!
A feladat továbbgondolása:
Nehezíthetjük a feladatot billegő asztal, túl sok játékos, stopper/ homokóra beiktatásával. Így azt is megfigyelhetjük, hogy zaj és nyomás alatt hogyan változik a szereplők teljesítőképessége.