„A COACHING ÉLNI SEGÍT!”
Kétféle önmegtévesztő hatásról rántjuk le most a leplet. Készen állsz, hogy farkasszemet nézz saját magaddal?
Én-védő torzítások (elhárító mechanizmusok)
Ha egy cég kitűnő évet zár, az a cégvezető érdeme. Ha viszont rossz évet, akkor a túl erős euró, a kormányzat, a kínaiak, az amerikaiak, vagy a visszafogott fogyasztói hangulat áll a háttérben. Egy személyiségteszt kitöltőit véletlenszerűen jó és rossz jegyekkel értékeltek. Akik jó jegyeket kaptak, a tesztet megbízhatónak ítélték, akik rossz jegyet szereztek, a tesztet megbízhatatlannak gondolták. Röviden: a sikereket mi érjük el, a kudarcokért a körülmények és a külső tényezők a felelősek. Mi történik ilyenkor? Én-védő torzítás.
A védekezési (énvédő) mechanizmusok vagy (el)hárító mechanizmusok miközben az énképet jótékonyan védik, akadályozhatják az egyént a hibáival való szembesülésben.
A párkapcsolatokban és házasságokban mind a férfiak, mind a nők úgy ítélik meg, hogy több mint 50 százalékban nekik köszönhető, hogy a kapcsolat működik. Mi az oka? Miért érzünk így? Sok magyarázat született, a legkézenfekvőbb: mert az én-védelem következménye egyfajta jó érzés. És a kár, amit a hárításokkal magunknak okozunk, a legtöbb esetben kordában tartható. Ha ez nem így lenne, az evolúció az elmúlt százezer évben már régen eltüntette volna ezt a gondolkodási hibát. Ennek ellenére az én-védő torzítások személyes válságokba torkollhatnak.
Mit lehet tenni az én-védő torzítással szemben? Mondják, hogy ha ez embernek vannak olyan barátaik, akik kendőzetlenül a szemükbe mondják az igazságot, akkor az nagy szerencse. És azt is, ha nincs barátunk, akkor biztos, hogy van legalább egy személyes ellenségünk. A módszer szerint át kéne lépni a saját árnyékunkat, meg kéne hívni az ellenségünket egy kávéra, és elmondatni vele őszintén a rólunk kialakult véleményét… Szado-mazo élvezet lenne a megoldás kulcsa?
Az oldal alján iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy időben értesülj az érdekességekről!
Neked ajánljuk ezt a posztot is:
Írd meg, miről olvasnál szívesen!
kapcsolat@iacmacademy.com
Tovább bonyolódik a kép. Az én-védő mechanizmusainkat egyéb önértékelési torzítások kísérhetik.
Önértékelési torzítások
Az önértékelési torzítások olyan kognitív torzulások, amelyek befolyásolják, hogyan értékeljük és érzékeljük saját magunkat. Ezek a torzulások hajlamosak pozitív irányba mutatni, és az egyénnek torzított vagy túlzottan pozitív képet adnak önmagáról.
Néhány fontos önértékelési torzítás:
- Magasabbrendűségi illúzió (Illúzórikus felsőbbrendűség):
- Ez a torzítás azt jelenti, hogy az emberek hajlamosak túlbecsülni képességeiket, az intelligenciájukat és az egyéb pozitív tulajdonságaikat. Például az emberek gyakran úgy érzik, hogy ők jobbak vagy tehetségesebbek másoknál, ami nem mindig tükrözi a valóságot.
- Önbecsülés illúziója:
- Ez a torzítás azt jelenti, hogy az egyén hajlamos a pozitív visszajelzéseket erősebben hangsúlyozni, mint a negatív visszajelzéseket. Az ember elkerüli vagy minimalizálja a negatív információkat, és inkább a pozitív információkat használja az önbecsülés fenntartására.
- Elfogultság a jövőbeli teljesítményükre nézve:
- Az emberek gyakran hajlamosak optimistán nézni a jövőbeli teljesítményükre és eredményeikre. Ezt az optimizmus irreális célokat is elérhetőnek láttathat.
- Attribúciós hiba önmagunkra nézve:
- Ez hasonló az attribúciós hibához, de az önmagunkra vonatkozik. Az emberek hajlamosak belső tényezőknek (pl. tehetség, erőfeszítés) tulajdonítani pozitív eredményeiket, míg a negatív eredményeket külső tényezőkre (pl. körülmények, szerencse). Az attribúciós hibákról már itt írtunk: ->
- Pozitív értékelési torzulás:
- Ez a torzítás azt jelzi, hogy az emberek hajlamosak pozitívabban értékelni saját cselekedeteiket és tulajdonságaikat, mint másokét.
Ezek a torzítások szerves részét képezik az emberi önértékelési és énkép kialakulásának. Az önértékelési torzításoknak lehetnek funkcionális szerepük is, például az önbizalom és az érzelmi jólét fenntartásában. Azonban ha túlzott mértékben fordulnak elő, akkor negatívan befolyásolhatják az egyén viselkedését és kapcsolatait másokkal.
Ha érdekel, hogy „működsz” te vagy mások, olvasd a blogunkat! Szeretettel látunk!
IACM AKADÉMIA
Nemzetközi és egyetemi színvonalú prémiumminőség a coach és a tanácsadó-képzésekben
Bővebben olvasgatok a témában a BLOG oldalról
GOND
OLKODJ
UNK
OKOSAN!
- Gondoljuk végig, kik azok, akiket magunkhoz képest leértékelünk? Miért van szükségünk arra, hogy önmagunkat mások gyengébb teljesítményéhez viszonyítva pozicionáljuk?
- Vegyük számba, hányszor mondtuk el magunknak és a környezetünknek, az elmúlt héten, hogy kik vagyunk, milyen erősségekkel rendelkezünk, mennyi eredményt tudhatunk magunkénak! Ha soha vagy nagyon ritkán, talán bele is húzhatnánk! Ha napi szinten alkalmat találtunk rá, vajon miért kell folyton megerősítenünk magunkban, mit érünk?
- Vegyük példaként a legutóbbi kudarcunkat! Írjuk fel az okokat! Elemezzük, hogy hozzuk-e a papírformát: tényleg több, rajtunk kívülálló ürügyet és magyarázatot találtunk, mint belsőt?
TIPP
Vegyük figyelembe a szabályt: a vesztes pozíció rengeteg magyarázatot igényel!
Miért magyarázzuk olyan sokszor, mi az oka annak, hogy hibáztunk? Legyen ez nagyon gyanús!
Úgy érezzük, hogy minden kihívás olyan könnyű számunkra? Tényleg ilyen lazán rázzuk ki a kisujjunkból?
Azt látjuk, hogy a világon minden feladat nehezünkre esik, túl fáradtak vagyunk hozzá? Gondoljuk végig, hogy menedzselhetnénk hatékonyabban a dolgainkat!