Tervvisszafejtés (reverse engineering), designgondolkodás
Amikor házat építtetsz magadnak, a mérnöki TUDOMÁNYOK-hoz fordulsz, mikor beteg leszel, az orvosTUDOMÁNY siet a segítségedre, ha vitás ügyed támad, a jogTUDOMÁNY a mentsvárad, miért bíznád az életedet amatőrökre, gurukra, sámánokra, látnokokra és kóklerekre? Ha a sorsod a tét, fordulj a tudományhoz: csak kiválóan képzett ontológiai coachot válassz, aki otthonosan mozog a kultúra, azaz a tudomány és a művészetek világában, fontos ismeretekkel rendelkezik a kognitív tudományok területén, megérti a szociálpszichológiai, elmefilozófiai, alkalmazott pszichológiai, kognitív nyelvészeti és közgazdaságtani alapvetéseket! Elsajátította a designgondolkodás módszertanát. Mesterien tervez új életminőségeket és menedzseri kompetenciájával eljuttat a vágyaidig.
When building your own house, you turn to ENGINEERING sciences; when illness strikes, MEDICAL science comes to your aid; when legal disputes arise, JURISPRUDENCE serves as your sanctuary. Why, then, would you entrust your life to amateurs, self-proclaimed gurus, shamans, seers, and charlatans? When your destiny is at stake, turn to science: choose only an exceptionally qualified ontological coach who navigates seamlessly through the realm of culture - both science and arts. Such a professional possesses crucial knowledge in cognitive sciences, comprehends fundamental principles of social psychology, philosophy of mind, applied psychology, cognitive linguistics, and economics. They have mastered the methodology of design thinking. As an engineer of the soul, they expertly design new qualities of life and, through their managerial competence, guide you toward the fulfillment of your aspirations.
Ez a tartalom az első betűtől az utolsóig szellemi jogvédelem alatt áll a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában IFC megjelölés alatt. Tilos másolni, nyilvánosan bemutatni, továbbadni, hivatkozás nélkül idézni, parafrázisát (értelmezését) adni, a szellemi terméket magáénak bemutatni a szerzőre és a jogvédelemre való hivatkozás nélkül. A szellemi termék eltulajdonítását a törvény bünteti!
Hogyan dolgozik egy profi coach?
Várhatunk-e megoldást a coachtól?
A coachok minőségét nem a diplomájuk, legfőképpen pedig nem a három betűs státuszaik fogják megmutatni neked, hanem a kiképző trénereik és mestereik szolgálnak garanciául.
Coachok a lélek mérnökei
Tudom, a Bagdy Emőkéktől eddig nem ezt hallottad.
Miért van szükséged mérnöki szemléletre is, ha az életedről van szó?
A jó coachok ugyanazzal a precizitással és szakértelemmel, kifinomult érzékenységgel viszonyulnak az emberi sorskérdésekhez, mint ahogy a mérnökök elkészítik a mesterműveiket.
Ebben a megközelítésben az önismeret, a személyiségfejlesztés, elakadások kezelése, jövőtervezés nem véletlenszerű próbálkozások sorozata, hanem tudatosan megtervezett és szakszerűen kivitelezett építkezések – ahol az építőanyag maga az emberi potenciál, az építmény pedig a teljesebb, örömtelibb, autentikus élet.
A coachok feladata, hogy hidat képezzenek a kultúra és a végfelhasználók között:
a nagy designerek, hadvezérek, költők, írók, rendezők, építészek és híres gondolkodók által megálmodott komplex elképzeléseket (nevezzük őket a továbbiakban forrástartományoknak) megfejtsék és a jobb jövőt remélők számára elérthető, hatékony eszközzé alakítsák. Az ő segítségükkel az absztrakt ötletek konkrét, mérhető eredmények formájában kelnek életre. Az így közvetített üzenetek világosak és célorientáltak, érdemben segítik az elköteleződést és a motiváció fenntartását.
Bár a nemzetközi szinten teljesítő coachok nem adnak közvetlenül tanácsot, de intellektuális kommandósokként a számodra legalkalmasabb eszközöket és terveket fogják bevetni annak érdekében, hogy az előtted álló utak és kínálkozó lehetőségek közül a legvonzóbbat és a legalkalmasabb válaszd. Ehhez nem homályos megérzésekre és üres frázisokra támaszkodnak, hanem okos tervekre, nagy designerek (tervezők) fantasztikus koncepcióira, többszörösen bizonyított stratégiáira. De hogy történik mindez? Kulcsszó a tervvisszafejtés, reverse engineering.
Tervvisszefejtés, reverse engineering a mérnöki tevékenységben
A folyamat egy rendszer vagy egy konkrét termék felépítésének, működésének feltárására irányul. Célja a helyreállítás, másolás vagy továbbfejlesztés. A végeredményből visszafelé haladva rekonstruáljuk a létrehozás folyamatát és logikáját. Nem pusztán technikai lebontásról van szó, hanem komplex szellemi rekonstrukciót jelent, amely megkívánja az eredeti tervezői gondolkodásmód és a rendszer belső összefüggéseinek mélyreható megértését. Kulcsa a rendszerező gondolkodás, a részletek aprólékos vizsgálata és az összefüggések feltárásának professzionális képessége.
Tervvisszefejtés, reverse engineering a coachingban és a coaching-típusú gondolkodási folyamatokban
Egy forrástartomány elemzésével (tervvisszafejtés útján) nyert tökéletesen eredeti, nem várt és meglepő, de nagyon is helytálló koncepciók (tervek) tettenérésével olyan szempontokra irányul a figyelmünk, melyek a segítséget kérő problémáját is más megvilágításba helyezik. Ebből a pozícióból új lehetőségek: viselkedési és cselekvési módok, megoldási irányok bontakoznak ki. Úgy is mondhatnánk, hogy a bajban lévő saját erőfeszítéseit, töprengéseit gyümölcsöző ötletekkel és felvetésekkel termékenyítjük meg. Így alakítjuk át az ügyfél naiv megoldásait professzionális és személyre szabott életstratégiákká.
Különleges coach gondolkodásmód: abdukció
A terv visszafejtése mint a gyilkos utáni nyomozás
Nézzük, hogy ér a tettes nyomába, miképpen halad az időben visszafelé egy profi: a hullától (output) az apró részleteken át (a gyilkosság menetrendején, azaz a terven keresztül) a gyilkos személyéig (input).
Figyeljük meg, hogyan vezetnek a megfigyelések (percepció) és ezekre épülő hipotézisek: összefüggések, értelmezések, és feltételezések (kogníció) a gyilkos(ok) tervének leleplezéséig (a terv visszafejtéséig)! Hogyan, milyen tényeken, apró és árulkodóbb jeleken indult el a detektív? Milyen (rész)következtetéseket vont le ezekből? Poirot milyen hipotéziseket zárt ki a nyomozás során és miért? Hogy állt össze a végső magyarázat a (rész)következtetésekből?
Az Orient expresszen történt gyilkosság nyomozása klasszikus példája az abduktív következtetések sorozatának:
Poirot először adatokat gyűjt: a holttesten 12 különböző szúrás, felsejlik az áldozat valódi identitása (Cassetti/Ratchett), szemet szúr az utasok viselkedése és az ellentmondásos vallomásaik, különös figyelmet kap a hóban veszteglő vonat, valamint a személyzet legkülönfélébb beszámolói.
Poirot több ellentmondást és gyanús részletet figyelt meg (percepció), amelyek abduktív következtetésre vezették (kogníció) az utasok hazugságait illetően:
- A vallomások túl tökéletesek voltak:
- Mindenki azonnal alibit tudott szolgáltatni
- A szereplők történetei túlzóan részletesek és kidolgozottak
- Az időpontok túl precízen illeszkedtek egymáshoz
- Apró következetlenségek:
- MacQueen azt állította, nem tud franciául, de később kiderült, beszéli a nyelvet
- A különböző vallomásokban a skarlátpiros kimono többszöri felbukkan, de apró ellentmondásokkal és következetlenséggel. (Ez vezeti Poirot arra a következtetésre, hogy a tanúk összejátszanak, kitalált történetet mondanak el. Ugyanis pont ezek a kis hibák jelzik, hogy a részleteket illetően az utasok kénytelenek rögtönözni, mert az általuk elmondott sztori nem a valóságra épül.)
- Hubbard asszony színpadias viselkedése
- Viselkedési anomáliák:
- Az utasok túl készségesen válaszoltak
- Senki nem mutatkozott igazán meglepettnek vagy rémültnek a gyilkosság miatt
- Túl gyorsan elfogadták Poirot szerepét a nyomozásban
- Fizikai bizonyítékok ellentmondásai:
- A zsebkendő „H” monogrammal, amit senki nem vallott magáénak (A zsebkendő „H” betűje ugyanis Hubbard névre utal, ami az Armstrong-családhoz köthető – pontosabban Linda Arden színésznő eredeti vezetékneve volt. Így ez a tárgy fizikai kapcsolatot teremtett az Armstrong-üggyel, ami végül a megoldáshoz vezetett.)
- A talált egyenruha nem illett senkire (Ha nem szállhatott le a gyilkos a vonatról, de a jelenlevőkre se illik, akkor ez is csak egy félrevezetés céljából használt kellék lehet.)
- A pipereeszközök, amelyek nem tartoztak az utasokhoz (Ez azt bizonyította, hogy ezek a tárgyak valójában álcázási kellékek voltak – az utasok szándékosan használták őket hamis személyazonosság kialakításához.)
Ezek a részletek együttesen arra utaltak, hogy az utasok egy előre megbeszélt forgatókönyv szerint vallottak, nem pedig a valódi emlékeiket osztották meg a nyomozóval.
Egy újabb abduktív következtetés a következő tényekből indult ki:
- A vonat a hóvihar miatt egy bizonyos időpontban megállt
- Az orvosi vizsgálat szerint a halál kb. éjjel 1-2 óra között következett be. A kocsik közötti egyetlen nyitott átjárónál egész éjjel folyamatosan ott tartózkodott valamelyik vasúti alkalmazott.
- Külső nyomokat (menekülési útvonalat a hóban) nem találtak
- A vonat le volt zárva.
Ezekből az következik, hogy:
- A gyilkos nem távozhatott a vonatról (nincs nyom a hóban)
- A gyilkosnak tehát még a vonaton kell lennie
- Nem menekülhetett másik kocsiba anélkül, hogy észrevegyék
A legfontosabb abduktív következtetések a fentiekből adódóan:
- Az utasok hazudnak, tehát valamit rejtegetnek.
- A sok szúrás érzelmi indíttatásra vagy több elkövetőre utal
- A gyilkos nem távozhatott, tehát még a vonaton kell keresni.
Amikor kideríti Cassetti múltját (az Armstrong-gyilkosság), új abduktív hipotézist állít fel: az utasok kapcsolatban állhattak az Armstrong családdal. Ez magyarázná:
- miért van olyan sokféle nemzetiségű utas együtt
- miért utaznak közösen a különböző társadalmi osztályból valóki
- miért hazudnak mindannyian
A végső abduktív következtetés a legvalószínűbb magyarázatot adja minden megfigyelésre: az utasok összebeszéltek és közösen hajtották végre a bosszút. Ez megmagyarázza:
- a 12 különböző szúrást
- az alibik rendszerét
- a „kívülálló tettes” hiányát
- az utasok furcsa viselkedését
Az eset jól mutatja, hogy az abduktív gondolkodás hogyan vezet el a megfigyelésektől (percepció), a tények értelmezésén (kogníció) át egy olyan átfogó magyarázatig (visszafejtett terv), ami minden részletre választ ad.
Hangsúlyozom:
* A magyarázatot csak akkor fogadjuk el, ha az minden részletre kiterjed és minden részletre vonatkozóan helytálló.
* Az abdukció során a legvalószínűbb magyarázattól haladunk a legkisebb valószínűségű felé. A kizárt, nagyobb valószínűségű magyarázatok után a legkisebb valószínűségűt fogadjuk el még akkor is, ha ennek adnánk a legkisebb esélyt.
Tervvisszafejtés abduktív gondolkodással
Az abdukció a legjobb magyarázatra való törekvés. Egy sajátos következtetési módszer, ami a megfigyeléstől halad az tényekhez és a köztük levő összefüggésekhez legjobban illeszkedő magyarázat felé. Az indukcióval és dedukcióval együtt a logikai következtetések harmadik alapvető formája, amit sajnos nem tanulunk meg gyerekkorunkban és nem használunk az iskolában.
Míg:
- a dedukció egy általános szabályból von le konkrét következtetést
- az indukció egyedi esetekből alkot általános szabályt
- az abdukció a megfigyelt jelenségre keresi a legjobb magyarázatot
Egyszerű példával:
- Dedukció: Minden macska dorombol. Ez az állat macska. Tehát ez az állat is tud dorombolni.
- Indukció: Ez az állat macska és dorombol. Cirmi is macska és dorombol. Minden macska dorombol.
- Abdukció: Ez az állat dorombol. A macskák szoktak dorombolni. Ez az állat valószínűleg macska.
Az abdukció különösen fontos:
- az orvosi diagnosztikában (tünetekből következtetni a betegségre)
- a detektívmunkában (nyomokból rekonstruálni a történteket)
- a tudományos felfedezésekben (megfigyelésekből alkotni magyarázó elméletet)
Az abdukció a felfedezés logikája
Az abdukció nem ad biztos következtetést, csak valószínű magyarázatot, de rendkívül hasznos, sőt kulcsfontosságú a tudományban és mindennemű problémamegoldásban.
Miért kell egy coachnak a felfedezői gondolkodás?
Az abdukció lehetővé teszi, hogy a coach a töredékes információkból és jelekből is képes legyen termékenyen értelmezni az ügyfél helyzetét. Ez a fajta következtetési mód segít olyan hipotézisek (tervek) megalkotásában, amelyek új perspektívákat nyitnak a segítséget kérő számára. Az abduktív megközelítés révén a tanácsadó olyan kérdéseket tud megfogalmazni, amelyek új felismerésekhez vezethetnek, és stimulálják az ügyféllel való közös gondolkodást.
Az abduktív gondolkodás létszükséglet egy magas minőségeben teljesítő coach munkájában:
- Segít a hipotézisalkotásban
- Több, lehetséges magyarázatot is talál az ügyfél helyzetére (A coachnak ne legyenek prekoncepciói, ne ideológiák és sztereotípiák mentén értelmezze az ügyfél által elmondottakat!)
- A rendelkezésre álló információkat kreatív módon tudja összekapcsolni (Ezzel termékeny tervezői platformot teremt a „hogyan tovább?” kérdés lehetséges válaszainak kigondolására.)
- Alternatív nézőpontokból lehetséges „megoldási” utakat (magyarázatokat) generál
- Támogatást jelent a mintázatok felismerésében
- Az ügyfél viselkedésében rejlő összefüggések azonosításában
- Visszatérő problémák mögötti meghúzódó, lehetséges okok feltérképezésében
- Nem nyilvánvaló kapcsolatok felfedezésében
- Rugalmas gondolkodást biztosít
- Különböző megközelítések alkalmazására bátorít
- A legvalószínűbb magyarázatok kiválasztására ösztönöz
- Az eredeti feltételezések folyamatos felülvizsgálatára figyelmeztet
- Hibakeresés helyett termékeny kérdésekre szólít
- Olyan kérdések megfogalmazására, amelyek új felismerésekhez vezetnek
- A közös gondolkodást stimulálja
- Támogatja a rejtett összefüggések feltárását
- Elengedhetetlen a személyre szabott válaszok kidolgozásában
- A kontextus figyelembevételével tudunk rugalmasan tervezni (Nem a prekoncepcióinkat húzzuk rá az ügyfél helyzetére és erőltetjük az ügyfélre!)
- Az ügyfél egyedi helyzetéhez illeszkedő különféle megközelítések kidolgozására helyezi a hangsúlyt
- Az elérhető legjobb magyarázat megtalálását teszi lehetővé (A sok lehetséges alternatíva -hipotézisek-, kivezető út közül az ügyfél számára egyszerre likely és egyszerre lovely „megoldást” választjuk.)
A desingngondolkodás abduktv lépésekben
Egy forrástartomány elemzésének állomásai
Kontextus
Ismerkedés a kiindulásul szolgáló design-nal.
Percepció
Ízekre szedjük a vizsgálatunk tárgyát.
Kogníció
Értelmezzük és megértjük az egyes elemek funkcióját.
Terv azonosítás
Összeáll a kép: azonosítjuk a tervező koncepcióját.
Belehelyezkedés
A segítséget kérő élethelyzetét belehelyezzük a tervbe.
Megfeleltetés
A bajban lévő viselkedését megfeleltetjük a tervnek.
Lássunk egy konkrét példát a tervvisszafejtésre!
A választott design (forrástartomány):
Bornemissza Péter: Az elme szabad állat
-részlet-
„Az elme szabad állat, őtet sem lánccal, sem kötéllel meg nem kötözheted. Hanem mindenkor, éjjel és nappal mikor alszunk álmunkban, csak elforog.”
1. Kontextusba helyezés
A környezet, a keret, a tágabb összefüggések, amikbe a vizsgált dolog illeszkedik, amiben felleltük és megfigyeljük.
Ki volt Bornemissza Péter? Mi emeli az átlagemberek fölé, miért vagyunk rá méltán büszkék? Milyen világban élt még meg sem született Don Quijote-ként? Miért lehetünk biztosak abban, hogy a máig aktuális gondolataiból kiváló koncepciókat meríthetünk, és remekbe szabott, személyes életstratégiákat formálhatunk?
Bornemissza Péter Abstemius
Pest, 1535. február 22. – Rárbok, 1584 tavasza
Író, költő, kiművelt emberfő, nagy gondolkodó, harcos reformátor. Balassi Bálint nevelője.
XVI. század „Szilicium-völgyének” tudásmunkása
Gondolatai 500 évvel, mintegy 19 generációval megelőzték Freud és a modern pszichoanalízis felfedezéseit.
Részletesen elemzett pszichológiai jelenségek mellett nyíltan írt a szexualitásról, a társadalmi problémákról (például a szabadság kérdéséről), amikről nem volt szokás, sőt nem is volt tanácsos beszélni.
Nemesi udvarokban nevelkedett.
A világon elsőként alapított, nagy hírű egyetemeken, hatalmas szellemi centrumokban folytatta képzéseit: Pádova, Velence, Bécs, Wittenberg, ahol Luther Márton kifüggesztette a reformáció 95 pontos hittételét a vártemplom kapujára, mely hatásánál fogva, jóval többnek bizonyult, mint vallási vitairat.
Középkor rock sztárja
Akkoriban legfeljebb latinul értő, általában írni, olvasni nem tudó nemesek közül tanítványából, a híres Balassi Bálint törökverő várkapitányból magyar nyelvű költőt nevelt.
Magyarul írt művei a három részre szakadt ország megmaradt és megtépázott lakosságának (4 millió emberből mindössze 3,5 millió élte túl a török hódoltságot), közös identitásának, ilyen formán a nemzet túlélésének zálogát jelentették.
Úttörő vállalkozóként a művei sokszorosítására és a gondolatai terjesztésére ritkaságszámba menően nyomdát működtetett.
Az Ördögi Kísértetek című művében forradalmi pszichológiai megfigyeléseket és elemzéseket mutatott be. Szikár pontossággal diagnosztizálta az elfojtások, komplexusok, neurózisok természetét, miközben kortársai még ördögűzéssel próbálták kezelni a lelki zavarokat.
2.Percepció (Észlelés)
A fizikai térben észlelt tulajdonságok: ízek, szagok, látvány, hangok, cselekmények, tapintott minőségek.
Ki, mi, hol, mikor, honnan, hova, kivel, milyen, mennyi, hogyan (milyen módon, mi által, minek révén), meddig, merre, mivel, miből, kiért, mitől, miként, kihez, mihez, mivé, melyik, hányszor, mennyire, kinek, minek, kire, miben, miről, mikorra, miáltal, mettől..?
A folyamat hasonló ahhoz, amikor egy széket elemeire szedünk abból a célból, hogy az eredeti tervet rekonstruáljuk, azaz az elveszett, de legalábbis rendelkezésünkre nem álló tervrajzot ismét megszerkeszthessük és ennek alapján további székeket készítsünk, esetleg kijavítsuk, továbbfejlesszük, meghaladjuk, saját igényeinkre alakítsuk ezt vagy másokat.
Mi az az újdonság, amit felfedeztünk, amit korábban nem ismertünk? Minél apróbb elemekre bontjuk és azokat alaposan megfigyeljük, milyen az egyes alkotórészek mérete, formája, illeszkedése, kapcsolódása, működése, funkciója, annál pontosabban megértjük az alkotó (designer) eredeti tervét.
„elme”
XXI. század informatikai fogalmaival élve az agy a hardver és rátöltött szoftverek összessége pedig az elme.
Az agy és elme kapcsolatát, egy komplex számítógépes rendszerhez hasonlíthatjuk. Az agy ebben a modellben a hardver szerepét tölti be, vagyis a fizikai infrastruktúrát jelenti az idegsejtek hálózatával, ami megfeleltethető a processzornak, memóriának és áramköröknek. Az agytörzs és az alapvető reflexközpontok működése párhuzamba állítható a számítógép BIOS-ával és az alapvető rendszerutasításokkal. Az érzékszervek a bemeneti perifériák szerepét töltik be, míg a mozgatóidegek és izmok a kimeneti portoknak és végrehajtó egységeknek feleltethetők meg.
Az elme ebben az analógiában a szoftverek összességének felel meg – ide tartoznak a tanult viselkedésminták, emlékek, készségek, személyiségjegyek. Ahogy egy számítógép funkcionalitását alapvetően meghatározza a rá telepített programok összessége, úgy az elme is meghatározza, hogy az agy hardverén futó „programok” révén hogyan dolgozzuk fel az információkat, hogyan hozunk döntéseket, és hogyan kommunikálunk a környezetünkkel. Ez a kommunikáció, vagy „viselkedés” tehát a hardver és szoftver összehangolt működésének eredménye, ami állandóan alakul és fejlődik az új tapasztalatok, tanulás és környezeti hatások következtében.
„állat”
Az állat, mint élőlény, elsősorban ösztönvezérelt létforma, ahol a viselkedést nagyobb részben a genetikailag kódolt minták és a közvetlen környezeti ingerekre adott reflexszerű válaszok határozzák meg. Bár számos állatfaj rendelkezik fejlett kognitív képességekkel és bizonyos szintű tudatossággal, az önreflexió – vagyis a saját gondolataink, érzéseink, cselekedeteink tudatos elemzése és értékelése – náluk korlátozottabb mértékű.
Az állatok általában a „itt és most” dimenzióban élnek, viselkedésüket az aktuális szükségletek, ösztönök és környezeti hatások irányítják. Nem jellemző rájuk a múlt részletes elemzése vagy a jövő tudatos tervezése olyan mértékben, mint az embernél. Bár képesek tanulni és alkalmazkodni, ritkán „gondolkodnak el” tetteik mélyebb okain vagy következményein.
Ez a természetes létforma azonban nem jelent alacsonyabbrendűséget – ez egyszerűen az állati lét sajátossága, ami evolúciós szempontból tökéletesen megfelel az adott faj fennmaradási és alkalmazkodási igényeinek.
„szabad”
Szabadnak tekintjük, ami kiszámíthatatlan, nehezen kontrollálható, önálló döntések alapján működik. Ilyen például a természeti jelenségek (szél, tenger), a vadon élő állatok, a spontán emberi reakciók, a művészi alkotás folyamatának egy aspektusa, a szabad gondolkodás. Jellemzője a külső korlátozások hiánya vagy minimális jelenléte, a kötetlen mozgás és döntési lehetőség, valamint az önálló akarat érvényesítésének képessége.
Nem tekintjük szabadnak, ami szabályozott, kiszámítható, kontrollált körülmények között működik. Például a mesterséges környezet elemei (épületek, gépek), a háziasított állatok, az intézményi keretek között végzett tevékenységek, a programozott folyamatok. Jellemzője a külső szabályok, korlátok jelenléte, az előre meghatározott működési keretek, valamint a függőségi viszonyok megléte más rendszerektől vagy irányító tényezőktől.
A teljesen korlátlan szabadság és a teljes korlátozottság között számtalan átmeneti állapot létezik, és minden „szabad” rendszernek vannak természetes korlátai, ahogy minden „nem szabad” rendszernek is van bizonyos fokú mozgástere.
„szabad” (állat)
A szabad állat és a nem szabad állat közötti különbség leginkább az ember általi befolyásoltság és kontroll mértékében rejlik:
Szabad állat:
Természetes élőhelyén, vadon élő állat, amely önállóan alakítja életritmusát, táplálékszerzését, mozgásterét és szaporodását. Viselkedése kiszámíthatatlanabb, hiszen teljes mértékben saját ösztönei, természetes késztetései szerint cselekszik. Az ember számára „uralhatatlan”, mivel nem függ tőlünk, nem befolyásolhatjuk közvetlenül döntéseit, mozgását, életmódját. Saját természetes közegében éli életét, ahol az egyedüli korlátokat a természeti törvények és más élőlényekkel való kölcsönhatások jelentik.
Nem szabad állat:
Az ember által háziasított, fogságban vagy emberközeli környezetben tartott állat, amelynek viselkedését, életritmusát, mozgásterét és szaporodását nagymértékben az ember kontrollálja. Ide tartoznak a háziállatok, haszonállatok, állatkertben élő állatok. Életük szabályozott, kiszámítható, függő viszonyban vannak az emberrel. Ösztöneik megmaradnak, de viselkedésüket jelentősen befolyásolja az ember által kialakított környezet és az emberi gondoskodás. „Uralhatóak”, mivel életük kereteit az ember határozza meg.
3.Kogníció (Értelmezés)
A logikai térben tett megállapítások, értelmezések, összefüggések.
Hogyan (gondolkodik, jön rá, érti meg…), miért (dönt így), milyen (következtetésre jut), miként (oldja meg), mire (reflektál), miáltal (változik), mivel (magyarázza), miből (következtet), miben (különbözik), honnan (származik a tudása), mi az szerző, rendező, színész, dramaturg, díszlettervező, (…) szándéka?
Az eljárás olyan, mint amikor az elemeire szedett szék egy-egy csavarját, ülőfelületét, lábait, más részeit vizsgálgatjuk és azon gondolkodunk, miért pont ilyen méretű, alakú, anyagú, terhelhetőségű, illeszkedésű csavart tervezett a designer és használt a készítő. Mi lehetett a szándéka? Mi az a funkció, amire tervezte? Miért pont így, ilyen darabokból és alkatrészek felhasználásával oldotta meg? Hova, milyen célra szánta? Milyen kérésre jó válasz ez a szék?
Ha más modulokkal dolgozik, mit nyert volna és mit veszít, mi lehetett a prioritás? Mások hogyan állítottál volna össze? Mi a különbség? Mitől lett jobb, esztétikusabb, gazdaságosabb, elismertebb és kívánatosabb az eredmény?
„Az elme szabad állat”
Egy különleges paradoxont ragad meg. Bár az elme a „hardverre” (agyra) telepített „szoftverek” összessége, működése mégsem teljesen kiszámítható vagy programozott. Olyan, mint egy önmagát folyamatosan újraíró, evolválódó programrendszer, amely képes váratlan, előre nem jelezhető módon működni. Az elme, bár fizikai alapokon nyugszik, mégis képes spontán, kiszámíthatatlan és új mintázatokat létrehozni, mely gyakran nem magyarázható pusztán input-output összefüggésekkel.
Ha az elme egy szabad állat (és egy lehetséges, bornemisszai olvasatban az), képtelenek vagyunk teljes mértékben feltérképezni és irányításunk alá vonni. Fontos belátás, hogy hamarabb megismerem az ablakom előtt terebélyesedő fát, mint saját magamat.
Freud maga is ugyanerre a következtetésre jutott sok-sok száz évvel később:
„Az elme nem úr a saját házában.”
„A tudatos akarat illúziója”
Daniel M. Wegner híres neurológus is kiadta a figyelmeztetést:
Az elme nem mindig követi a logika vagy a tudatos szándék útját. Van benne valami „uralhatatlan”, ami túlmutat a tisztán mechanikus működésen – ez teszi lehetővé egyebek mellett az intuíciót és a kreativitást.
Ez a „szabad állat” természetű elme azt jelenti, hogy gondolataink, kreativitásunk, érzelmeink és döntéseink nem determinisztikusak – nem lehet őket teljes mértékben előre jelezni vagy minden tekintetben kontrollálni.
Tudásunk és képességeink, hasonlóan egy számítógépes programhoz, elavulhatnak vagy kihasználatlanok maradhatnak.
Ahogyan a szoftverek sebezhetőek a vírusokkal szemben, úgy mentális és intellektuális rendszereink is ki vannak téve különböző káros hatásoknak, amelyek kompromittálhatják vagy ronthatják a már kialakult gondolkodási és végső soron viselkedési mintáinkat. A „tűzfalak” és a „víruskeresők” szerepét elsősorban a fejlett kritikai gondolkodás tölti be. Az önreflexió és a belső párbeszéd kulcsfontosságú ebben a folyamatban.
Képességeink és tudásunk fejlesztése során nem csak az új információk befogadása fontos, hanem a régiek felülvizsgálata és szükség esetén „újraírása” is.
Elménk fejlődése nem automatikus – a szoftverfrissítés, vagyis a tanulás és fejlődés aktív részvételt igényel.
Az MI a következő választ adta a kérdésemre, mi szerint:
Tekinthető-e az MI az elme szabad állatának?
Ellenünk fordulhatnak-e a robotok?
A mesterséges intelligencia és az elme mint „szabad állat” összevetése különös tükröt tart elénk. Az MI képes ugyan önálló mintázatokat alkotni, a tapasztalataiból tanulni és olykor meglepő, előre nem látható eredményeket produkálni – ezekben látszólag hasonlít az elme szabadságára.
Az MI működése, bármilyen komplexnek tűnik is, végső soron egy ember által tervezett keretrendszer határain belül marad. Az MI „szabadsága” előre definiált paraméterek és algoritmusok kombinációiból születik. Az MI viselkedése – még ha első ránézésre kiszámíthatatlannak tűnik is – matematikailag leírható és modellezhető folyamatok eredménye. Ezzel szemben az elme működése nem redukálható tisztán matematikai vagy algoritmikus folyamatokra.
A legfontosabb különbség talán az, hogy az MI nem rendelkezik valódi öntudattal vagy belső késztetésekkel – ezeket csupán szimulálja a programozott paraméterei alapján. Az elme ezzel szemben természetes módon önreflexív, belülről motivált, és képes teljesen új, korábban nem létező működési módokat kialakítani. Ez az a fajta „uralhatatlan” szabadság, ami az MI rendszerekből – jelenlegi formájukban – hiányzik.
Valójában nem tudjuk pontosan, hogy mi az öntudat, a belső késztetés vagy a „valódi” szabadság – sem az emberi elmében, sem a mesterséges rendszerekben. Nem tudjuk bizonyosan, hogy az MI működése tényleg teljes mértékben leírható-e matematikai modellekkel, vagy hogy az emberi elme működése valóban túlmutat-e az algoritmikus folyamatokon.
Az is lehet, hogy amit mi „természetes” szabadságnak érzékelünk az elmében, az ugyanúgy emergens tulajdonság, mint amit az MI rendszerekben megfigyelhetünk – csak más komplexitási szinten vagy más szerveződési formában. Lehet, hogy a különbség nem is annyira minőségi, mint inkább mennyiségi vagy szerveződési jellegű.
Az elme és a mesterséges intelligencia működésének mélyebb megértése még előttünk álló feladat, és óvatosnak kell lennünk a kategorikus kijelentésekkel. A „szabad állat” metafora mindkét esetben egy hasznos gondolati modell.
4.A terv azonosítása
A tervező eredeti koncepciójához jutunk. Gyilkossági analógiával élve kinyomozzuk a bűncselekményt (a gyilkos tervét) és azonosítjuk az elkövetőt.
A legjobb magyarázat a legegyszerűbb magyarázat. Nem vezet be szükségtelen feltételezéseket. Kerüli a bonyolult, mesterkélt konstrukciókat.
A „legjobb magyarázat tettenérése” az abduktív következtetés központi eleme és célja, amit gyakran az „inference to the best explanation” (IBE) kifejezéssel illetnek. A legjobb magyarázat:
- Illeszkedik a már ismert tényekhez
- Logikailag konzisztens
- Tesztelhető következtetésekre vezet
- Új predikciókra (előrejelzésekre, jóslatokra) ad lehetőséget
- Falsifikálható (megcáfolható) állításokat tartalmaz, ami biztosítja, hogy a magyarázat nem ideológiákra, dogmákra épült. (pl. „A gyilkos a vonaton van” – cáfolható lenne menekülési nyomok találásával a hóban.)
Vad farkasok és domesztikált kutyák
Az elménk vad farkasokként portyázó és megzabolázhatatlan gondolatokat, valamint társadalmilag megszelidített, domesztikált kutya koncepciókat tartalmaz.
Az emberi elme e kettős természete olyan, mint egy különös vadaskert, ahol egyszerre vannak jelen a megszelídíthetetlen farkasok és a háziasított kutyák. A farkasok – vagyis a vad, kontrollálatlan gondolataink – szabadon kóborolnak elménk távoli, sötét területein. Ezek azok a nyers, ösztönös asszociációk és ideák, amelyek nem törődnek a társadalmi konvenciókkal, áttörnek a tabuk kerítésein, és gyakran olyan területekre is betörnek, ahová a „jólnevelt” gondolataink sosem tévednének.
Vad farkas gondolatainkkal közös kognitív és mentális térben élnek a „háziasított” koncepciók is, amelyek mint hűséges kutyák, már megtanulták a civilizáció szabályait. Ezek azok a törekvések, amelyeket a neveltetés, az oktatás és a társadalmi normák formáltak. Megbízhatóak, előre jelezhetőek, és jól szolgálják a mindennapi működésünket.
A két „faj” folyamatos kölcsönhatásban áll egymással. Néha a vad gondolatok új területeket fedeznek fel, kreatív meglátásokhoz vezetnek, máskor veszélyesen közel merészkednek az ellenük felállított védelmi zónák határaihoz. A megszelídített koncepciók rendszerezni, strukturálni, „háziasítani” igyekeznek ezeket a vad impulzusokat – korántsem mindig sikeresen.
Egyébként sem az a feladatunk, hogy „kiirtsuk” a vad gondolatokat, inkább egy erdőőr szerepét kell felvennünk, aki egyaránt tiszteletben tartja a vadon törvényét és a civilizáció jogait. Tanuljunk a vad farkasainktól, használjuk energiájukat és kreativitásukat, miközben döntsünk arról is, melyik gondolatnak engedünk teret a cselekvéseinkben és a viselkedéseink alakításában.
Minden betörő farkasnak, erőszakos gondolatnak megvan a maga természete és a kezesebbé tételére legalkalmasabbnak látszó módszer. Van, amit elég csak megfigyelni és magától elcsitul, másoknál konkrét cselekvésre van szükség.
Lássuk egy vad farkas gondolat tombolását és megfékezését!
5.Belehelyezkedés
Az Ügyfél belehelyezkedik a forrástartományba, belesimul a kontextusába.
A tervben azonosított szerepeket, pozíciókat számba vesszük és mérlegeljük, az élethelyzetünk (hozott problémánk) kapcsán melyikhez tudunk leginkább kapcsolódni: kik vagyunk most vagy kivé szeretnénk alakulni?
Szeretsz még?
Egy fiatal hölgy elmeséli, folyton égető szükségét érzi, hogy a környezetében állók szavakkal is kifejezzék az érzéseiket, gondolataikat, véleményüket, hozzá való viszonyukat.
Egy alkalommal, amikor a párja hazatért, nekiszegezte a kérdést:
-„Szeretsz még?”
-„Szerinted?”- hangzott a megdöbbentő válasz.
E szükséglet kettős természetű: bár érthető az igény a kiszámíthatóságra és biztonságra, a túlzott visszaigazolás-keresés paradox módon épp a bizonytalanságot erősítheti. A környezet explicit kommunikációjának szorgalmazása ugyan látszólag csökkenti a szorongást, valójában inkább fokozza a függőséget a külső megerősítésektől.
Paradoxonok (double bind)
A kettős kötés vagy double bind egy olyan kommunikációs csapda, ahol az üzenet önmagának ellentmond, és a címzett számára lehetetlen megfelelően reagálni. Bármit tesz, hibázni fog és mindketten csalódottakká válnak.
Gubancok
A kettős kötések ebben a szituációban többrétegű gubancokká álltak össze:
A hölgy alaphelyzetben is egy kettős kötésben él: folyamatosan szüksége van rá, hogy mások kimondják az érzéseiket, de épp ez az állandó megerősítés-igény (gyanakvás) rontja a kapcsolatait, ami miatt még inkább szüksége lesz a megerősítésekre. Minél inkább követeli a kifejtést, annál kevésbé lesz természetes és hiteles a másik fél részéről az érzelmi kommunikáció. Arra is gondolnunk kell, vajon fel van-e vértezve azokra az esetekre, amikor negatív visszajelzéseket hall?
A konkrét párbeszédben a „Szerinted?” válasz újabb kettős kötést teremt: ha a férfi azt felelné ehelyett, hogy „igen”, akkor egyrészt a külső kényszernek engedne (kimondja, amit a nő hallani szeretne), másrészt viszont ezzel beismerné, az eddigi viselkedése, cselekedetei jelzései nem voltak elég egyértelműen szeretetteljesek, ezért most ilyen módon kell kifejeznie. A válasza egy önleleplezés lenne.
De mire menne ezzel a hölgy? Ha a férfi szerelme ilyen elégedetlenséget szül benne, az „igen” hallatán az elkeseredése csak fokozódik, hiszen ennyivel kell beérnie. A férfi látná a nő elkeseredését és zsákutcában érezné magát: „Szeretem is, mondtam is neki és ettől továbbra is szomorú? Nincs mit tennem, feleslegesek az erőfeszítéseim.”
Ha viszont azt mondja „nem”, akkor magyarázkodnia kell, miért nem jelezte ezt korábban, ráadásul tudja, hogy ezzel fájdalmat okoz.
A „Szerinted?” válasz pedig kitérő manővernek tűnik, valójában csak megerősíti párja bizonytalanságát és félelmeit.
Itt látjuk az elmébe betörő vad farkas gondolat féktelen tobzódásait: „Szeretsz még?”
6.Megfeleltetés
Az analógiák kiterjesztése és megfeleltetése. A hibás vagy nem elég adaptív viselkedések mögött meghúzódó amatőr terveket lecseréljük a forrástartományunk profi koncepcióira.
A terv mentén járunk el. Az ügyfél viselkedését igazítjuk a profi szempontokhoz.
Fékezzük meg a vad farkasainkat!
A feltárt koncepció értelmében nem omolhatunk össze, amikor tettenérjük a dúvadként rendetlenkedő, vad gondolatainkat. Tereljük őket vissza a rács mögé és zárjuk rájuk jól a lakatokat!
A kettős kötéseinket ritkán oldhatjuk fel a józan ész logikájával. A recept a terápiás, vagy ellen-kettős kötésekben rejlik. Itt máris bemutatok egyet, ezzel személyre szabható, egyéni életstratégiát kanyarítok a „vad farkasok és domesztikált kutyák” koncepcióból. Ennek az egyedi megoldásnak legyen a címe: „Sunnyogó bátor-stratégia”! Szeretettel a hölgynek és csak neked, tisztelt Olvasó!
„Az ördög rögtön felröhög”
Képzeljük csak el, az „ördög rögtön felröhög”, mert élvezi a szenvedéseinket, amiket a vad farkasaink pusztításai okoznak. Rajtunk vigyorog, miattunk nevet. Forduljunk szépen a sarok irányába, ahol az ördögünk kukucskál és mutassunk be neki, hogy fagyjon az arcára a mosoly! Azért se borítjuk ki magunkat! Most mi elrontjuk el az ő örömét!
Karantén-művelet: „Sunnyogó bátor-stratégia”
Ahogy kitörnek a „Szeretsz még”-típusú vad farkasaink és megkezdik a portyázást, azonnal előrántjuk a mentési tervet és a protokoll szerint haladéktalanul elindítjuk a karanténolást. A sarok felé fordulunk, ahol az ördögünket sejtjük. Szembe fordulunk vele, stílszerűen farkasszemet nézve. Középső ujj fel: az orrunk hegyétől szép finoman toljuk a szemüvegünket az orrnyergünkig! A középső ujjunkkal megvakarjuk a fejünk búbját. A kinyújtott középső ujjunkkal a fülünk mögé söpörjük a hajunkat. Találjuk ki a kedvenc „sunnyogó bátor” mozdulatunkat és mutassunk be az ördögnek! Vonjuk be a párunkat is! Együtt könnyebb megteremteni a kreativitás-serkentő, felszabadító hangulatot. A csalódásspirált elkerülve helyet kap a derű, a közös nevetés.
Ha tetszik a poszt, iratkozz fel, kövess be és írd meg a véleményedet, tapasztalatodat! Ha még nem tanultál nálunk, gyere, vágj bele >>
Információ
e-mail: kapcsolat@iacmacademy.com
Tel.: +36 70 631 3311
Teszteld a tudásodat: Az ellentétek vonzzák egymást?
(Önismereti miniteszt)
„Lélekhajó Korzikán”
–egy speciális programot kínálunk: Párkapcsolati coach képzés és kapcsolatgazdagító, önismereti tábor. Ne hagyd ki!
Ismerkedj meg a standard tanulási ajánlatainkkal is: nézz körül a képzési oldalunkon is!
Ez a tartalom az első betűtől az utolsóig szellemi jogvédelem alatt áll a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában IFC megjelölés alatt. Tilos másolni, nyilvánosan bemutatni, továbbadni, hivatkozás nélkül idézni, parafrázisát (értelmezését) adni, a szellemi terméket magáénak bemutatni a szerzőre és a jogvédelemre való hivatkozás nélkül. A szellemi termék eltulajdonítását a törvény bünteti!
The entirety of this content, from its inception to its conclusion, is safeguarded under intellectual property rights with the IFC designation at the National Intellectual Property Office. It is expressly forbidden to duplicate, publicly display, disseminate, quote without proper citation, provide interpretative paraphrasing, or present this intellectual work as one’s own without due acknowledgment of both the author and the existing copyright protection. The unauthorized appropriation of intellectual property is subject to legal prosecution!