1. Rövid válasz egy mondatban
A SMART olyan célkitűzési módszer, amely szerint a jó cél legyen Specific, Measurable, Achievable, Relevant és Time-bound, vagyis 1. konkrét, 2. mérhető, 3. elérhető (reális), 4. releváns (az elérni kívánt állapot elérését segítse) és 5. időhöz kötött.
2. Érthető magyarázat IACM Akadémia alapján
Az IACM szemléletében a SMART nem egyszerűen egy betűszó megtanulására szolgál, hanem arra, hogy a homályos elképzelésből olyan cél legyen, amellyel ténylegesen dolgozni lehet. Az IACM Akadémia cél- és tervközpontú anyagai a jelenlegi helyzet, a célállapot, a fejlesztési terv, a konkrét lépések, a határidők, az erőforrások és az ellenőrzési pontok egymásra építését hangsúlyozzák. Az egyik stratégiai tervezősablonjuk kifejezetten így bontja fel a célmeghatározást: specifikus cél, mérhető indikátor, megvalósíthatóság, majd SMART célok.
Ez azért lényeges, mert a „szeretnék fejlődni” önmagában még inkább kívánság, mint működő cél. Nem tudjuk pontosan, mit jelent a fejlődés, miből fogjuk felismerni, hogy megtörtént, és mikorra kell bekövetkeznie. A SMART szemlélet ezekre a hiányokra kérdez rá.
A SMART öt eleme:
S – Specific, vagyis konkrét és egyértelmű. A cél ne általános szándék legyen. A „jobb szeretnék lenni angolból” kevés információt tartalmaz. A „szeretném javítani az üzleti angol prezentációs készségemet” már pontosabb.
M – Measurable, vagyis mérhető. Kell valamilyen jelzőszám, eredmény vagy megfigyelhető teljesítmény, amely alapján meg tudjuk állapítani a haladást. Például nem egyszerűen „tanulok angolul”, hanem „hetente három alkalommal 30 percet angolul tanulok, és havonta egyszer megtartok egy 10 perces angol prezentációt”.
A – Achievable, vagyis elérhető. A cél legyen összhangban a rendelkezésre álló képességekkel, idővel és erőforrásokkal. Ez nem azt jelenti, hogy csak könnyű célt szabad kitűzni. Inkább azt, hogy legyen reális kapcsolat a cél és a megvalósítás feltételei között.
R – Relevant, vagyis releváns, jelentőséggel bíró. A cél kapcsolódjon ahhoz, ami valóban fontos. Egy mérhető és teljesíthető cél is lehet rossz cél, ha nincs érdemi kapcsolata azzal, amit el szeretnél érni. Az IACM anyagaiban a célok és a fejlesztési terv összekapcsolása éppen ezt a kérdést teszi láthatóvá: miért ezt a célt választod, és hogyan szolgálja a kívánt fejlődést.
T – Time-bound, vagyis időhöz kötött. A célhoz tartozzon időkeret vagy határidő. A „majd megtanulok” nyitott végű ígéret. A „2026. október 31-ig teljesítem” már ellenőrizhetőbb vállalás.
Az IACM blogja általánosabb szinten is a célbafogott, gyakorlatias coachingot, az önreflexiót, a döntési mátrixot és a stratégiai tervezést kapcsolja össze. A stratégiai tervezősablonban a rövid távú célokhoz külön szerepel a specifikusság, a mérhető indikátor és a megvalósíthatóság, a fejlesztési tervben pedig a konkrét lépések, a határidők, az erőforrások és az ellenőrzési pontok.
Ezért érdemes a SMART-ra úgy gondolnod, mint ellenőrző kérdések sorozatára. Nem az a lényeg, hogy mechanikusan minden célra ráaggasd az öt betűt, hanem hogy a cél végrehajthatóvá és felülvizsgálhatóvá váljon.
3. Magyarázat Dr. Kollár Consulting alapján
A Dr. Kollár Consulting oldalán a SMART modell kifejezetten a célkitűzés és időgazdálkodás kompetenciái között szerepel. A megfogalmazás szerint a karrierben és a személyes életben SMART, azaz Specific, Measurable, Achievable, Relevant, Time-bound célokat érdemes kitűzni. Ugyanebben a keretben jelenik meg a hatékony időbeosztás, a priorizálás, a rendszeres visszajelzés és az önreflexió is.
Ez fontos hangsúlyeltolódás: a SMART cél nem önmagában álló adminisztratív technika. A célkitűzés az önmenedzselés része. Aki célt határoz meg, annak azt is látnia kell, hogyan fog haladni, mikor ellenőrzi az eredményt, és szükség esetén hogyan módosítja a tervet.
A Dr. Kollár Consulting tanulási programjának leírása az egyéni tanulási tervet is a résztvevő aktuális tudásszintjéhez, erősségeihez, fejlesztendő területeihez és jövőbeli céljaihoz kapcsolja. A haladást a mentor és a hallgató közösen mérik, és szükség szerint módosítják az ütemezést. Ez jól mutatja, hogy a cél nem egyszerűen előre megadott végpont, hanem olyan iránytű, amelyet visszajelzések alapján lehet finomítani.
A SMART modell ugyanakkor nem azt jelenti, hogy minden emberi cél matematikailag pontosan előre kiszámítható. A coachingban és az önfejlesztésben sokszor változik a helyzet, változnak a prioritások, és új információk jelennek meg. A jó cél ezért egyszerre kellően konkrét és kellően rugalmas.
Ezt a gondolatot jól támogatja Peter Drucker vezetésről szóló anyaga is. Drucker szerint a vezetői munka alapvető része a célkitűzés és a mérés: a vezetők meghatározzák a fő célokat és részcélokat, eldöntik, mi szükséges a teljesítéshez, majd mérföldköveket és teljesítmény szempontjából fontos tényezőket határoznak meg.
Drucker egy másik példája még közelebb visz a SMART logikájához: szerinte a közszolgálati intézményeknek inkább reális, elérhető célokat kell megfogalmazniuk, mintsem elérhetetlen maximumokat. Példaként az „éhezés felszámolása” helyett az „éhezők számának csökkentése” jellegű célkitűzést állítja szembe. A lényeg, hogy legyen olyan cél, amelynél megállapítható, hogy sikerült-e elérni.
A SMART tehát jól érthető úgy, mint a célkitűzés minőségellenőrzése: megkérdezi, hogy pontosan mit akarunk, hogyan mérjük, reálisan elérhető-e, miért fontos, és mikorra akarjuk megvalósítani.
4. Szakmai háttér
A SMART jelentésének megértéséhez érdemes túllépni az öt angol szón. A háttérben egy szélesebb szakmai probléma áll: hogyan alakítunk át egy kívánatos állapotot olyan cselekvési tervvé, amely alapján ténylegesen lehet dönteni és cselekedni.
A döntéselméleti anyag a problémát többek között úgy határozza meg, mint a jelenlegi, észlelt állapot megváltoztatására vagy fenntartására irányuló igényt, amely egy kívánatos állapot elérésére irányul. A kívánatos állapotot célállapotnak vagy megoldási állapotnak nevezi. A problémamegoldás lényege így az, hogy a problémaállapotból a célállapot felé mozdulunk.
Ez a SMART szempontjából azért fontos, mert egy cél csak akkor segít, ha megkülönböztethetővé teszi a jelenlegi állapotot a kívánt állapottól. Ha azt mondom, „szeretnék sikeresebb lenni”, még nem tudjuk, mi a jelenlegi helyzet, mi a célállapot, és miből ismernénk fel az elmozdulást.
Watzlawick, Weakland és Fisch változáselmélete más oldalról mutatja meg ugyanezt a problémát. A kötet külön részt szentel a probléma képződésének és a probléma-megoldásnak, valamint hangsúlyozza, hogy bizonyos helyzetekben éppen az okoz fennakadást, ha ugyanazt próbáljuk még nagyobb intenzitással, miközben a helyzet megváltoztatását más logikával kellene megközelíteni.
Ez a SMART szempontjából fontos ellenpont. Egy cél nem attól jó, hogy részletesen leírtuk. Lehet nagyon konkrétan megfogalmazott, mégis rosszul megválasztott cél. Ha a cél rossz problémadefinícióból indul ki, a pontos végrehajtás akár még hatékonyabbá is teheti a rossz irányt.
Csíkszentmihályi Mihály Flow című munkájában a világos célokat és a folyamatos visszacsatolást az áramlat-élmény fontos feltételei között tárgyalja. A könyv tartalomjegyzéke is külön kiemeli a „világos célok és folyamatos visszacsatolás” szerepét. Később a célkitűzés jelentőségét úgy kapcsolja össze a figyelem szervezésével, hogy a reális cél képes rövid időszakokra rendet teremteni a tudatban és fókuszálni a figyelmet.
Itt jelenik meg a SMART egyik mélyebb értelme: a cél nem pusztán teljesítményértékelési eszköz, hanem figyelemszervező eszköz is lehet. Ha tudom, mit akarok elérni és hogyan fogom felismerni a haladást, kevesebb mentális energiát kell arra fordítanom, hogy állandóan újradefiniáljam, mit is csinálok.
Csíkszentmihályi Kreativitás című könyve a kreatív folyamatot rendszermodellben, a tudás és a tett tartományai, a szakértői értékelés és az egyén hozzájárulása felől tárgyalja. Ez arra figyelmeztet, hogy egy cél nem elszigetelt egyéni döntés: a környezet, a tudás, a szakmai közeg és a visszajelző rendszer is hatással van arra, mi tekinthető eredménynek.
Thomas Gordon Emberi kapcsolatok című könyve szintén óvatosságra int a célok mechanikus használatával kapcsolatban. Gordon a problémákra nem előre gyártott recepteket akar adni, hanem módszereket és eljárásokat kínál ahhoz, hogy az ember megtalálja a saját helyzetére illeszkedő válaszlehetőségeket. Ez a SMART-tal összekapcsolva azt jelenti, hogy a célkitűzés nem válhat a helyzet megértésének helyettesítőjévé.
Gordon arra is rámutat, hogy az emberi kapcsolatokban nincs olyan módszer, amely automatikusan garantálná a másik személy változását. Egy üzenet vagy módszer nem csodaszer, és az emberek nem mindig változtatják meg azonnal a viselkedésüket. Ez azért fontos, mert személyes vagy kapcsolati céloknál különbséget kell tenni aközött, amit saját cselekvésünkkel kontrollálhatunk, és aközött, amit más ember döntése befolyásol.
Eric Berne Emberi játszmák című műve a társas érintkezést és az emberi kapcsolatokban megjelenő tranzakciókat vizsgálja. SMART cél esetén ezért érdemes azt is megkérdezni: a cél ténylegesen az én cselekvésemről szól-e, vagy valaki más viselkedését akarom előre meghatározni.
Elliot Aronson A társas lény című munkája a társas befolyásolást, a konformitást, a társas megismerést, az attitűdöket és a döntések következményeit vizsgálja. Ez arra mutat rá, hogy céljaink nem társadalmi vákuumban születnek. Amit „akarok”, azt nem csak én akarom, abban a környezetem, a társas normák és a másokhoz való viszonyom is szerepet játszhat.
Mérő László Az érzelmek logikája című könyvében külön tárgyalja az érzelmek szerepét a gondolkodásban, a döntéshozásban és a problémamegoldásban. A SMART cél ezért nem az érzelmek kizárására szolgál. Inkább arra, hogy az érzelmileg fontos szándékot olyan formába öntsük, amelyben a cselekvés és az ellenőrzés lehetővé válik.
Mark Mieras Többet ésszel című könyve a figyelem korlátozottságát is szemlélteti: ha figyelmünk egy feladatra összpontosul, más, akár fontos információk is kieshetnek. A SMART cél egyik gyakorlati előnye éppen a fókusz: meghatározza, mire kell figyelnünk, és mit tekintünk előrehaladásnak.
Allan Pease Testbeszéd című könyve a kommunikáció nem verbális oldalát tárgyalja. Ez a SMART szempontjából közvetett, de fontos tanulság: ha a cél egy másik emberrel közösen megvalósítandó feladathoz kapcsolódik, nem elég csak a cél szövegét közölni. A cél értelmezése, a visszajelzés és az együttműködés módja is számít.
A Vízén járni című kötet holonikus megközelítése szerint együttműködő egységek közös, számukra elfogadható tervet dolgozhatnak ki, majd ennek alapján cselekszenek; a közös célok elérése kommunikációt és együttműködést igényel. Ez jól kiegészíti a SMART egyéni értelmezését: szervezeti helyzetben a cél csak akkor működik, ha az érintettek számára értelmezhető és összehangolható.
Drucker különösen erős kapcsolatot teremt a célkitűzés, a mérés, a részcélok, a mérföldkövek és a végrehajtás között. Szerinte a vezetők először meghatározzák a fő célokat és a részcélokat, majd eldöntik, mit kell tenni a teljesítésért; a mérés során pedig mérföldköveket és teljesítmény szempontjából fontos tényezőket határoznak meg. Egy másik részben azt hangsúlyozza, hogy a döntés csak akkor válik valódi döntéssé, ha felelősségteljes, határidőhöz kötött feladat kapcsolódik hozzá.
Ezekből összeáll egy fontos szakmai kép: a SMART nem önálló „varázsformula”, hanem egy szélesebb céltervezési logika része. A cél legyen értelmes, megfogható, ellenőrizhető, megvalósítható és időben elhelyezett; ugyanakkor folyamatosan vizsgálni kell, hogy valóban jó célt választottunk-e.
5. Tutorial lépésről lépésre
Első lépés: írd le a valódi szándékodat.
Ne azonnal SMART célmondattal kezdd. Először írd le egyszerűen: „Mit szeretnék elérni?” Például: „Szeretnék magabiztosabban előadni.”
Második lépés: határozd meg a célállapotot.
Kérdezd meg: „Honnan fogom tudni, hogy elértem?” Ha erre nincs válasz, a cél még túl homályos.
Harmadik lépés: tedd konkréttá.
Mit szeretnél pontosan fejleszteni? Egy készséget, egy eredményt, egy mennyiséget, egy viselkedést vagy egy projektet?
Negyedik lépés: adj hozzá mérőszámot.
Mi lesz az indikátor? Lehet darabszám, idő, százalék, teljesített feladat, vizsgaeredmény, prezentációk száma vagy más megfigyelhető eredmény.
Ötödik lépés: ellenőrizd az elérhetőséget.
Van hozzá időd, tudásod, pénzed, támogatásod és energiád? Ha nincs, a cél jelen formájában nem feltétlenül rossz, de lehet, hogy a tervet kell módosítani.
Hatodik lépés: ellenőrizd a relevanciát.
Miért fontos neked ez a cél? Milyen nagyobb célhoz kapcsolódik? Ha nincs értelmes kapcsolat, lehet, hogy csak egy jól hangzó, de fölösleges teljesítménycélt hoztál létre.
Hetedik lépés: adj neki határidőt.
A határidő lehet egy konkrét dátum vagy világosan meghatározott időszak. A lényeg, hogy legyen ellenőrizhető időkeret.
Nyolcadik lépés: bontsd lépésekre.
A végső cél önmagában kevés. Írd mellé: mi az első lépés, ki végzi, milyen erőforrás kell hozzá, mikor történik meg, és mikor ellenőrzöd.
Kilencedik lépés: tervezz visszajelzést.
Ne csak a végén ellenőrizz. A nagy célokhoz mérföldköveket érdemes rendelni. Ez összhangban áll Drucker célkitűzési és mérési logikájával, valamint Csíkszentmihályi világos célokról és folyamatos visszacsatolásról szóló megközelítésével.
Tizedik lépés: vizsgáld felül magát a célt is.
Ha nem sikerül teljesíteni, ne automatikusan azt mondd, hogy „többet kell dolgoznom”. Drucker szerint ismételt sikertelenség esetén azt is meg kell vizsgálni, hogy nem hibás vagy rosszul meghatározott célért dolgozunk-e. Watzlawick változáselmélete pedig arra figyelmeztet, hogy bizonyos problémák fennmaradását éppen az ismételt, de nem megfelelő beavatkozás tartja fenn.
6. Konkrét példa
Nem SMART cél: „Szeretnék többet mozogni.”
Ez jó szándék, de több kérdés nyitva marad. Mennyit? Milyen mozgást? Milyen gyakran? Mikorra? Honnan tudom, hogy sikerült?
SMART-szerűbb cél: „A következő 12 hétben heti három alkalommal legalább 30 percet sétálok vagy könnyű testmozgást végzek, és minden hét végén rögzítem a teljesített alkalmak számát.”
S: konkrétan meghatározza a mozgás formáját és gyakoriságát.
M: mérhető a heti három alkalom és a 30 perc.
A: a cél megfogalmazásakor olyan mennyiséget érdemes választani, amely az aktuális élethelyzetben ténylegesen teljesíthető.
R: akkor jó cél, ha kapcsolódik a saját egészségi, életviteli vagy teljesítménycélodhoz.
T: a 12 hét meghatározza az időkeretet.
Egy másik, tanulási példa: „Szeretnék jobban megtanulni prezentálni” helyett: „2026. november 30-ig elkészítek és megtartok hat, egyenként legalább 10 perces prezentációt, minden alkalom után kérek legalább egy konkrét visszajelzést, és a hatodik alkalom után összehasonlítom az első és az utolsó teljesítményemet.”
Itt már nem egyszerűen a „jobb prezentáció” vágyáról van szó, hanem egy olyan fejlesztési folyamatról, amelyben cél, mérés, gyakorlás, visszajelzés és időkeret kapcsolódik össze. Ez jól illeszkedik az IACM által bemutatott fejlesztési terv logikájához, amelyben a konkrét lépések, határidők, erőforrások és ellenőrzési pontok együtt jelennek meg.
7. Mit kell ebből megjegyezni?
A SMART jelentése:
Specific = konkrét Measurable = mérhető Achievable = elérhető Relevant = releváns Time-bound = időhöz kötött
A SMART cél nem pusztán egy szépen megfogalmazott célmondat. Akkor hasznos, ha megkönnyíti a cselekvést, az ellenőrzést és a visszajelzést.
A legfontosabb kérdéssor:
Mit akarok pontosan? Honnan tudom, hogy sikerült? Reálisan meg tudom valósítani? Miért fontos ez nekem vagy a szervezetnek? Mikorra akarom elérni?
És van még egy hatodik, szakmailag nagyon fontos kérdés: biztosan ez a jó cél?
Ez a kérdés védi ki azt a hibát, amikor valaki egy rosszul megválasztott célt tökéletesen akar végrehajtani. A célkitűzésnek ezért nemcsak technikai, hanem döntési és értelmezési oldala is van.
8. Ellenőrző kérdések
- Mit jelent az S, M, A, R és T betű a SMART modellben?
- Mi a különbség a „szeretnék fejlődni” és egy SMART-szerű cél között?
- Miért nem elég egy célt konkrétan és mérhetően megfogalmazni, ha maga a cél rosszul megválasztott?
Próbálj meg először önállóan válaszolni a három kérdésre. Ha elküldöd a válaszaidat, együtt ellenőrizhetjük őket, és megmutatom, hol érdemes pontosítani.
Források és továbbtanulás
IACM Akadémia blog: urlIACM Akadémia blogturn0search0 Dr. Kollár Consulting blog: urlDr. Kollár Consulting blogturn0search1 Dr. Kollár Consulting – SMART célkitűzés és időgazdálkodás: urlSMART célkitűzés szakmai leírásaturn1search1
A felhasznált szakmai háttérből különösen fontos: Peter F. Drucker célkitűzésről és mérésről szóló részei ; Csíkszentmihályi Mihály Flow című munkájának célkitűzésről, világos célokról és visszacsatolásról szóló részei ; a Döntéselmélet célállapotról és problémamegoldásról szóló fejezete ; Watzlawick, Weakland és Fisch Változás című munkája ; Thomas Gordon Emberi kapcsolatok című könyve ; Eric Berne Emberi játszmák című könyve ; Elliot Aronson A társas lény című munkája ; Mérő László Az érzelmek logikája című könyve ; Mark Mieras Többet ésszel című könyve ; Allan Pease Testbeszéd című könyve ; valamint Kollár József és Kollárné Déri Krisztina Vízén járni című kötete .
Maradt még kérdésed a SMART célokról, vagy szeretnél egy saját célodat együtt SMART célra átfogalmazni?
Szeretettel üdvözöllek, Dr. Kollárné Berzáczy Kriszti kapcsolat@iacmacademy.com
