Ha a beszélgetőtársunk érzékeny témával szembesül, gyakran jelentkezik egyfajta jellegzetes ellenállás. Ennek megértését egy klasszikus fogalom segítségével közelítjük:
Tudatalatti védekezési mechanizmusok különböző formáival ismerkedünk.
Professzionális coaching
A jó coach nem prédikál, mint egy pap, nem normatív, mint a 6 éves gyerekeket szépre, jóra oktató tanító néni, nem pszichologizál, ahogy egy amatőr pszichológus, nem légből kapott állításokkal agitál, miként egy propagandista és egy kókler szerelemgyereke. A profi coach alaposan és körültekintően felkészült, magasan képzett szakember. Ezzel a sorozattal olyan elméleti megalapozottságokra és gyakorlati praktikákra hívom fel a figyelmet, amik valódi versenyelőnyt jelentenek egy differenciált és minőségi fogyasztókat feltételező szolgáltatói piacon.
A posztban foglalt téma előzménye (indokoltsága és néhány jellegzetes effektus): Honnan tudod, hogy a probléma lényegére tapintottál?
TUDATALATTI VÉDEKEZÉSI MECHANIZMUSOK
A tudatalatti védelmi mechanizmusok olyan pszichológiai stratégiák, amelyeket az elme használ a stressz, szorongás vagy fenyegető gondolatok elkerülése érdekében. Ezek a mechanizmusok gyakran automatikusan működnek, és céljuk, hogy megóvják az egyént a fájdalmas vagy kellemetlen érzelmi tapasztalatoktól.
Coachként a védekező folyamatok felismerése kulcsfontosságú, mert ezek a mechanizmusok gyakran a mélyebb érzelmi vagy pszichológiai problémák megnyilvánulásai. Ha a coach képes azonosítani és megérteni ezeket a mechanizmusokat, hatékonyabban tud segíteni az ügyfélnek abban, hogy felismerje és feldolgozza a belső konfliktusait, és előmozdítsa a személyes fejlődését.
Védekező mechanizmusok kezelése
EMPATIKUS HOZZÁÁLLÁS
Fontos, hogy a coach ne kritizálja, hanem empátiával közelítsen, és segítse az ügyfelet a mechanizmusok felismerésében és megértésében.
ÉSZREVÉTELEZÉS,
TUDATOSÍTÁS
Ha az ügyfél készen áll rá, finoman fel lehet hívni a figyelmét a védekező mechanizmusaira, például azzal, hogy rávilágítasz a viselkedésére és a mintáira.
ALTERNATÍV STRATÉGIÁK
Segíts az ügyfélnek más, egészségesebb megküzdési stratégiákat találni a stressz kezelésére, így fokozatosan feladhatja a régi, nem hatékony védekező mechanizmusait.
Néhány gyakori tudatalatti védekezési mechanizmus
Ezek a folyamatok általában segítik az egyént az érzelmi egyensúlyának megőrzésében és a mentális egészségének fenntartásában, különösen rövid távon. Ha azonban túl gyakran vagy túlzott mértékben alkalmazza, megakadályozhatja abban, hogy hatékonyan szembenézzen a valós problémákkal, sőt, hosszú távon akár káros is lehet az általános jóllét érzetére (wellbeing).
ELFOJTÁS
(REPRESSION)
A kellemetlen érzések, gondolatok, vagy emlékek elnyomása a tudatból. Ezek a tapasztalatok, elfojtott emlékek vagy érzések azonban továbbra is hatással lehetnek a személy viselkedésére, érzelmi állapotára, anélkül hogy észrevenné. Pl. Gyerekkori kutyatámadás, felnőttként kutyáktól való viszolygás.
PROJEKCIÓ
(PROJECTION)
Az egyén saját el, vagy fel nem ismert érzéseit másoknak tulajdonítja, illetve azokat másokban véli felfedezni. Pl. Valaki nem hajlandó elfogadni saját haragját, inkább azt gondolja, hogy mások haragszanak rá, vagy egy házas asszony más férfi iránt érez vonzalmat, ezért párját gyanúsítja a csábítással.
TAGADÁS
(DENIAL)
Az a mechanizmus, amikor az egyén nem hajlandó elfogadni egy vagy több, számára kellemetlen tényt. Ez a fajta védekezés bár segít ideiglenesen elkerülni a szorongást, de hosszú távon káros lehet, ha megakadályozza a valósággal való szembenézést.
Pl. Alkoholisták tagadják a függőségüket.
RACIONALIZÁCIÓ
(RATIONALIZATION)
Egy elfogadhatatlan viselkedés vagy érzés igazolása racionális, de nem valós okokkal. Például, ha valaki megbukik egy vizsgán, azt mondhatja, hogy „úgysem volt fontos az a tantárgy” vagy „nem készültem, csak megpróbáltam”, esetleg „pikkel rám a tanár, esélytelen voltam”.
REAKCIÓKÉPZÉS
(REACTION FORMATION)
Az az eset, ha valaki egy olyan érzést vagy impulzust, amelyet önmaga számára elfogadhatatlannak talál, az ellenkezőjébe fordít. Pl. valaki irigységet érez egy kollégája iránt, túlzottan kedves lesz vele, vagy egy anya, aki nem bír a gyerekével, engedékenynek mutatja magát.
SZUBLIMINÁCIÓ
(SUBLIMINATION)
Valaki elfogadhatatlan impulzusait társadalmilag elfogadott tevékenységekbe fordítja. Például, egy agresszív késztetést sportban vezet le vagy az államhatalmi apparátusban éli meg. A folyamat egyik célja, hogy felszínre hozza az személy vágyait, ezzel felszabadítva azt az energiát, amit az elfojtás felemésztene. Másik pedig az én védelme a túl veszélyesnek mutatkozó helyzetek miatti szorongás csökkentésével.
ÁTIRÁNYÍTÁS, ELTOLÓDÁS
(DISPLACEMENT)
Az érzelmek vagy impulzusok áthelyezése egy kevésbé fenyegető célpontra. Pl. Egy ember haragszik a főnökére, de nem tudja kifejezni ezt a érzését egy tekintélyszeméllyel szemben, inkább a családjára vagy barátaira vetíti ki, esetleg olyan személyekre, akik a főnökkel elfogadók és szolidárisak.
DISSZOCIÁCIÓ v. HASÍTÁS
(DISSOCIATION)
Arra való törekvés, hogy az egyén egymással összefüggésben lévő, összetartozó érzéseket, élményeket szétválasszon és külön próbáljon viszonyulni hozzájuk. Tagadással és a projekcióval társul. Célja, hogy leegyszerűsítő módon „feketének vagy fehérnek”, jók vagy rosszak halmazának lássa a világot azért, hogy elkerülje a helyzetek komplexitásából adódó feszültséget.
INTELLEKUALIZÁLÁS
(INTELLECTUALIZATION)
A személy a fenyegető dolgokról hideg, tárgyilagos, tudományos(kodó) módon kezd el gondolkozni, ezzel távol tartja magát a szorongástól. Pl. valakinek súlyos betegségtől szenved egy közeli családtagja, beleássa magát a betegség feltárásába. Ezzel megakadályozza azt, hogy rettegjen és elkeseredjen.
IZOLÁCIÓ
(ISOLATION)
Gondolatok, viselkedéselemek, érzések leválasztása egy adott eseményről. Ez indulatok nélkül segít visszagondolni a történtekre, azonban egy csapda, mert csak részleges és torz kép marad az eseményről és ellehetetleníti az azzal kapcsolatos problémák megoldását.
TUDATTALAN FANTÁZIÁK
(UNCONSCIUS FANTASIES)
Olyan élethelyzetek szituációk rendszeres elképzelése (barátság, meghittség, siker, szépség, hatalom), melyek kellemes érzésekkel, megelégedettséggel töltik el. Biológiai eredetű késztetések (éhség, szexualitás) mentális reprezentációi is idesorolhatók.
PASSZÍV AGRESSZIÓ
(PASSIVE AGRESSION)
A személy elfojtja magában egy másik emberrel kapcsolatos érzéseit, de tudattalanul úgy viselkedik, hogy a másikban kellemetlenséget, bűntudatot keltsen. Ilyen módon tud megnyilvánulni a fel nem vállalt konfliktus. Pl. Halogatás, szarkazmus.
KIÉLÉS
(ACTING OUT)
Valamilyen nem tudatos szándék vagy konfliktus cselekvésbeli kifejeződése. Pl. Motiválatlannak tűnő cselekedetek, hirtelen indulatkitörések (sírás), helyzethez nem illő düh, erőszakos
szexuális cselekmények, családtagok ellen elkövetett bűncselekmények.
BEVETÍTÉS
(INTROJECTION)
Kedvező, külső tulajdonságok magunkra vonatkoztatása. Az egyén azonosul egy pozitív figurával, vagy annak tulajdonságaival. Ezenfelül bevetítés az is, ha az egyén saját tulajdonában lévő olyan dologgal, vagy dolgokkal azonosul, melyre büszke. Pl. Valaki megdicséri egy ismerőse gyűjteményét, és ez az illetőnek kifejezett megelégedésére szolgál.
LEÉRTÉKELÉS
(DEVALUATION)
Ennek során valaki egy személyt, tárgyat vagy eseményt alábecsül, kisebbít, hogy csökkentse a vele kapcsolatos kellemetlen érzelmeket, pl. a szorongást vagy az irigységet. A külső megfigyelő számára ez a viselkedés sokszor hiúságként, „nárcizmusként” fogalmazódik meg.
REGRESSZIÓ
(REGRESSION)
Időleges visszatérés korábbi, primitívebb lelki működésekhez. Ilyen esetekben az érettebb megküzdési stratégiák helyett egyszerűbbet alkalmazunk. Pl. Gyermekként való kiszolgáltatottság viselkedésben való megjelenései: affektálás, duzzogás, orális fixációk, egész nap ágyban maradás, hiszti, kamaszos elzárkózás.
SAJNÁLTATÁS
SELF-PITY
Az egyén saját erejéből el nem érhető céljait a környezete részvétének, sajnálatának manipulatív pro-vokálásával próbálja megvalósítani. Pl. önsajnálat, passzív agresszió, állandó panaszkodás, betegségtudat, életfájdalom, mártírkodás.
SZOMATIZÁCIÓ
(SOMATIZATION)
A szorongás (vagy egyéb konfliktusok, el nem fogadott késztetések) testi tünetekben való megnyilvánulása. Pl. Dadogás, tikkelés, rekedtség (ha más oka nincs).
HELYETTESÍTÉS (SUBSTITUTION)
Egy dolog vagy érzelem másikra váltása, kicserélése, helyettesítése. Pl. Valaki, aki sikertelenül próbál elérni egy fontos célt, helyette kisebb, könnyebben elérhető feladatra összpontosítja az energiáit, hogy sikerélményhez jusson.
HUMOR
(HUMOUR)
Kellemetlen vagy éles helyzetek „tompítása” derűs hangulatkeltéssel. A humor és a szublimáció a legmagasabb szintű, legérettebb énvédő mechanizmus.
Hogyan kell észlelni a védekező mechanizmusokat?
Néhány koncepciót bemutatunk.
VISELKEDÉSI
VÁLTOZÁSOK
Az ügyfél hirtelen változást mutat a viselkedésében, például elkerüli a bizonyos témák megvitatását, visszahúzódóvá válik, vagy túlzottan viccelődik egy komoly helyzetben, esetleg másról kezd beszélni.
ÉRZELMI REAKCIÓK INTENZITÁSA
Az ügyfél érzelmi reakciói túlzottak lehetnek (pl. fokozott düh vagy szomorúság), esetleg épp ellenkezőleg, feltűnően hiányozhatnak egy adott szituációban (visszafogottság, rejtőzködés, enerváltság).
KOMMUNIKÁCIÓBELI
ELTÉRÉSEK
Az ügyfél általánosításokat, tagadást, racionalizációt vagy kivetítést is használhat a beszélgetés során. Ezek a minták jelezhetik, hogy az ügyfél megpróbálja elkerülni a kényelmetlen témákat.
NON VERBÁLIS JELEK
Az ügyfél testbeszéde, például karba tett kezek, távolságtartás vagy a szemkontaktus kerülése, összegörnyedés, elhalkuló beszéd utalhat arra, hogy védekező álláspontot vesz fel.
VISSZATÉRŐ MINTÁK
Ha az ügyfél ismétlődően ugyanazokat a viselkedési mintákat mutatja, például gyakran halogat vagy mindig másokat hibáztat, ez a tudattalan védekezés.
NYITOTT KÉRDÉSEK VÁLASZAI
Nyitott kérdésekkel segítheted az ügyfelet abban, hogy mélyebben reflektáljon a saját érzéseire és viselkedésére. „Milyen gondolatok merülnek fel benned, amikor erről beszélünk?”
Gyere közénk, tanulj velünk!
Profi coachok,
Tudományos felkészültség és megalapozottság,
Egyetemi szintű prémiumminőség,
Nemzetközi háttér és elfogadottság,
19 évnyi gyakorlat.