A Stanford Egyetem pszichológusa azt vizsgálta a konformitás-kísérlettel, hogy az alanyok mennyire engednek a csapatnyomásnak. A részvevőknek egyszerű feladatokat kellett megoldaniuk, például ki kellett választaniuk, hogy néhány vonal közül melyikek az egyforma hosszúságúak. Solomon Asch A vizsgált személyek közül mindenki színész volt, egy embert kivéve, aki utoljára mondta meg a válaszát. A kísérlet eredményéből kiderült,Bővebben: „Különvélemény (Solomon Asch-kísérlet)”
Szerző archív bejegyzése:krisztiberzaczy
Társas serkentés (Triplett- és Zajonc-kísérletek)
Norman Triplett a társas facilitáció (vagy társas serkentés) területén végzett kutatásaival vált ismertté. A társas facilitáció egy olyan jelenség, amikor az egyének teljesítménye javul vagy romlik társas környezetben, például más emberek jelenlétében. Norman Triplett (1861–1931) amerikai pszichológus volt, és a sportpszichológia és társas pszichológia területén végzett kutatásaival vált ismertté. Őt az elsők között ismerik elBővebben: „Társas serkentés (Triplett- és Zajonc-kísérletek)”
Hawthorne-hatás (Mayo-kísérlet)
Amikor a Western Electric cég munkatársainak teljesítménye rohamos csökkenésnek indult, a gyár megbízta Elton Mayo pszichológust, hogy derítse ki, miképpen befolyásolja a munkásokat az, mennyi fény jut a munkaterületre. A kísérlet eredményéből az derült ki, hogy a munkateljesítmény akkor is javult, ha kedvezően alakultak a megvilágítási viszonyok, de meglepő módon akkor is, ha rosszabbra fordultak.Bővebben: „Hawthorne-hatás (Mayo-kísérlet)”
A jó kérés (Jonathan Freedman és Scott Frazer kísérlete)
STEP BY STEP A két pszichológus arra volt kíváncsi, hogy hogyan viselkednek az emberek, mikor szívességet kérnek tőlük. A kísérletet Patricia Pilner vitte tovább, és az eredményei azt mutatták, hogyha valaki egy kisebb szívességet megtesz, akkor nő az esélye annak, hogy egy nagyobb szívességet is meg fog tenni. Például, az embereknek csak 46%-a adományozott egyBővebben: „A jó kérés (Jonathan Freedman és Scott Frazer kísérlete)”
Kék és barna szem (Elliott-kísérlet)
Jane Elliott tanítónő 1968-ban a saját osztályán végezte el a kísérletet, amelyet a Martin Luther King elleni merénylet inspirált. A kísérlet célja az volt, hogy a tanítványai saját bőrükön tapasztalják meg a rasszizmust. A kísérlet abból állt, hogy egy nap bement az osztályba és kijelentette, hogy a kék szeműek felsőbbrendűek, mint a barna szeműek. A barna szeműeknekBővebben: „Kék és barna szem (Elliott-kísérlet)”
Tanult tehetetlenség (Seligman-kísérlet)
Tanult tehetetlenség a pszichológiában az a mentális állapot, mely során az egyén az egymást követő kiszámíthatatlan negatív ingerek hatására feladja, hogy azokat megpróbálja elhárítani, még akkor is ha elkerülhetőek lennének, mert arra a meggyőződésre jut, hogy nem képes ezeket az averzív ingereket befolyásolni. A tehetetlenség legfőbb jellemzői közé tartozik a negatív előfeltételezés a jövőre vonatkozó történésekkel kapcsolatban, reménytelenségBővebben: „Tanult tehetetlenség (Seligman-kísérlet)”
A járókelő-effektus
A járókelő-effektus a szociálpszichológiai elnevezése annak a jelenségnek, miszerint minél többen tudnának segíteni egy rászorulónak, annál kisebb az esélye, hogy valóban segít neki valaki. A járókelő-effektust Kitty Genovese 1964-es meggyilkolása után kezdték el vizsgálni, amikor is bár a fiatal nő megtámadását állítólag csaknem negyven ember látta/láthatta, hallotta/hallhatta, senki nem lépett közbe. Bár a nő megölésének esetévelBővebben: „A járókelő-effektus”
Milgram-kísérlet
A második világháború borzalmai az emberi lélek tanulmányozóit is gondolkodásra késztették. A szakemberek megpróbálták megtudni, mi lehetett az oka annak, hogy a náci rezsim rémtetteihez milliók asszisztáltak némán, vagy öltek feletteseik parancsára. Stanley Milgram, a Yale pszichológusa szintén feltette a kérdést: „Lehetséges, hogy Eichmann és milliónyi bűntársa a holokauszt során egyszerűen parancsot teljesített, vagy inkábbBővebben: „Milgram-kísérlet”
Lewin-féle vezetési stílusok
Kurt Lewin, amerikai-német pszichológus úttörő szerepet töltött be a modern társadalmi-, szervezeti- és alkalmazott pszichológia területén. 1938-ban határozta meg a vezetői stílusok három fajtáját: az autokratikus, a demokratikus, és a Laissez-Faire típusú vezetői stílust. Lewin elmélete a mai napig fontos alapját képezi a vezetéselméleti szakirodalomnak, és számos kutatásnak, megfigyelésnek is az alapjául szolgált. A háromBővebben: „Lewin-féle vezetési stílusok”
Stanfordi börtönkísérlet (Zimbardo-féle kísérlet)
A stanfordi börtönkísérlet (vagy Zimbardo-féle börtönkísérlet) pszichológiai szempontból vizsgálta az emberek fogságban való viselkedését. A kísérletet 1971. augusztus 14–20. között végezték a Stanford Egyetemen, Philip Zimbardo vezetésével. A részt vevő önkéntes diákok foglyok és őrök szerepét játszották el egy, az egyetem alagsorában berendezett börtönben. A kísérletet azonban a befejezés tervezett ideje előtt – hat nap után – félbe kellett szakítani, mert az alanyok viselkedésükkelBővebben: „Stanfordi börtönkísérlet (Zimbardo-féle kísérlet)”