Kategória tár:Egyéb kategória

Jól ismert, távolról talán megtévesztő, értelmesnek látszó modellek. Ez a bullshit. És leleplezésüknek mikéntje. Ezzel a sorozattal az a célom, hogy közismert coaching modellek és eszközök hibáiról rántsam le a leplet. Egyúttal mindig érintek olyan fontos szempontokat, ami a felvetett témához kapcsolódik és jó szolgálatot tesz a minőségi tanácsadók számára. IACM AKADÉMIA BLOGJA ↗ TermészetesenBővebben: „RAVE-modell, meg a tiltólistás Dale Carnegie. Mi van, ami előremutatóbb?”

„A COACHING ÉLNI SEGÍT!” A fekete hattyú kapcsán, sokan azt gondolják, hogy minden hattyú fehér, mígnem találnak egy fekete hattyút, ami váratlan és megdöbbentő. Pont ilyen egy súlyos betegség is, egy cég váratlan bedőlése, egy hír, ami futótűzként terjed a neten. A fekete hattyú mint valószínűtlenség Előreláthatatlan Tömeghatást vált ki Utólag tudjuk megérteni A feketeBővebben: „A fekete hattyú (Nassim Nicholas Taleb)”

„A COACHING ÉLNI SEGÍT!” Kétféle önmegtévesztő hatásról rántjuk le most a leplet. Készen állsz, hogy farkasszemet nézz saját magaddal? Én-védő torzítások (elhárító mechanizmusok) Ha egy cég kitűnő évet zár, az a cégvezető érdeme. Ha viszont rossz évet, akkor a túl erős euró, a kormányzat, a kínaiak, az amerikaiak, vagy a visszafogott fogyasztói hangulat áll aBővebben: „Önbecsülés túltolva?”

„A COACHING ÉLNI SEGÍT!” Egy híres kísérlet A kísérlet során két lámpával dolgoztak. A résztvevőknek azt mondták, maguk szabályozhatják, hogy melyik lámpa és milyen mértékben világítson. Az egyik változatban az alanyok két gombot is megnyomhattak, míg a másik változatban csak egy gomb állt a rendelkezésükre. Szabadon eldönthették, hogy megnyomják-e vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy aBővebben: „A kontroll illúziója”

„A COACHING ÉLNI SEGÍT!” A „Pygmalion in the Classroom” kutatás elnevezése egy mitológiai történetre utal, amely a görög mitológiában található. Pygmalion egy ciprusi szobrász volt, aki egy olyan gyönyörű szobrot faragott, amelyet Galatea néven ismert elnevezett. Pygmalion olyannyira belehabarodott a saját alkotásába, hogy a szobor iránt érzett szerelemmel és könyörülettel imádkozott az istenekhez, hogy adjákBővebben: „Pygmalion-hatás (Az önbeteljesítő jóslatok)”

„A COACHING ÉLNI SEGÍT!” Gilbert, Pelham és Krull (1988) kutatása, avagy az emberek saját és mások viselkedésének megítélésével kapcsolatos hibák Gilbert és munkatársai kutatásában azt találták, hogy az emberek hajlamosabbak a külső tényezőket figyelembe venni, amikor mások viselkedését értékelik, míg a saját viselkedésüket inkább a belső attribúciókra vezetik vissza. Ez részben az „önmagunk állandóabbak vagyunk,Bővebben: „Ki miért hibás? (Attribúciós hiba 2.)”

„A COACHING ÉLNI SEGÍT!” A Dunning-Kruger hatás egy kognitív torzítás, amely azt írja le, hogy az emberek, akik alacsony kompetenciával rendelkeznek egy adott területen, hajlamosak túlbecsülni saját képességeiket, és nem képesek felismerni a hiányosságaikat. Ezt a hatást először 1999-ben David Dunning és Justin Kruger pszichológusok fedezték fel, és azóta számos tanulmány vizsgálta meg. Dunning-Kruger-hatás: AzBővebben: „Képességek hiánya boldogít? (Dunning-Kruger hatás)”

Ditzen, B., & Heinrichs, M. (2014): A hormonok és a párkapcsolati elégedettség alakulását vizsgáló tanulmánya igen ismert a párkapcsolat-kutatásokban. Úgy találták, hogy a részt vevő párokban a kötőhormonok (pl. oxytocin) szintjeinek növekedése összefügg a párkapcsolati elégedettség emelkedésével. Az oxytocin egy neuropeptid hormon, amely a hipotalamuszban és az agyalapi mirigyben termelődik. Fontos szerepet játszik számos biológiaiBővebben: „Párkapcsolati elégedettség (Ditzen-kutatás 2014.)”

Darley és Batson híres kísérlete, amely az „irgalmas szamaritánus-paradigma” része. Ebben a kísérletben egyetemista hallgatókat kérték fel arra, hogy egy előadásra sietve menjenek át egy másik épületbe. Az úton egy színész feküdt a földön, aki láthatóan szükséget szenvedett. Azt találták, hogy a sietősebb csoportban lévő hallgatók kevésbé voltak hajlandók segíteni a földön fekvő embernek, mivelBővebben: „Sietős-e a segítség? (Darley és Batson kísérlete)”

Ebben a kísérletben a résztvevőket két csoportra osztották: az „irgalmas szamaritánusokra”, akik előzetesen olvasták a híres példázatot, és egy másik csoportra, akik nem olvastak róla. Ezután a résztvevők döntési helyzetbe kerültek, ahol pénzt kaptak, és választhattak, hogy megtartják azt vagy adakozzanak egy jótékony célra. Az eredmények azt mutatták, hogy azok, akik az irgalmas szamaritánus történetétBővebben: „Irgalmas szamaritánus esete (Levitt & List, 2007)”